Híres mellszobrok alapján rekonstruálták AI segítségével, hogyan nézhetett ki Julius Caesar, Nero, Marcus Aurelius, vagy épp Agrippina a valóságban.
A Vezúv kitörése körül Pompeji és Herculaneum városaiból túlélők menekültek el, és kezdtek máshol új életet, állítja egy amerikai kutató sírfeliratokra, régi szövegtöredékekre hivatkozva.
A 28 gall csődör mindegyikét a jobb oldalára fektették, fejüket pedig dél felé fordították – kérdés, hogy csatában estek el, vagy valamilyen rituálé részeként temették el így őket.
Egy görögországi tó üledékében található pollen elemzése azt mutatja, hogy nomád állattenyésztők vették át a régiót a Nyugatrómai Birodalom összeomlását követően, és több évszázadig ott is maradtak.
Az egykor az aranynál is többet érő türoszi bíborfesték évezredes rejtélyét egy római kori brit fürdő lefolyójában talált festékgombóc segítségével sikerülhet megfejteni: csigák, sós levegő és jó fények is kellettek hozzá.
Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
A régészeti feltárást végző kutatók szerint az ógörög felirat alapján a medál az uralkodói vizitre készített szuvenír.
Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagját elemezve rekonstruálták a mai Dél-Olaszország időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti éghajlatát.
Az „Élet és halál a római civilizáció peremén” című biorégészeti projektben többek közt az itt szolgált római katonák, a kelta és illír bennszülöttek, valamint a helyi lovak és tevék vizsgálatával rekonstruálnák a pannoniai társadalmat.
Az egykori Hispánia területéről előkerült lelet eddig nem ismert információkkal szolgál a több mint 2000 évvel ezelőtt kirobbant római polgárháború részleteiről.
Válasszal a római hadviselés sajátosságai szolgálnak.
– Kérdezd meg a pasidat, gondol-e a Római Birodalomra! – ezzel az ártatlannak tűnő Instagram-poszttal kezdődött a parázs vita, amibe mára komoly ókortörténészek, klasszika-filológusok és aktivisták is beszálltak. De mi köze ehhez Donna Zuckerbergnek?
A Corona és a Hexagon projekt műholdfelvételei alapján a régészek úgy gondolják, hogy az erődök inkább kereskedelmi, mint védelmi célokat szolgáltak.
Csobánka határában, a régi murvabánya mellett egy tábla tájékoztatja a kirándulót, hogy arra egykor római út haladt el. A maradványai még mindig láthatók, de nem sok maradt belőle – ami viszont maradt, azt megpróbáltuk megtalálni.