A háziállatokról szóló híradásokban olyan kifejezéseket használnak, amelyek undort vagy félelmet kelthetnek, ez pedig árt a kedvtelésből tartott hüllők megítélésének.
A politikai szorongás, aminek Magyarországon egyre több jele tapasztalható, a legfrissebb kutatások szerint krónikus stresszforrás, amely különbözik az olyan pszichológiai állapotoktól, mint az általános szorongás, és egyedülálló hatással van az érzelmi jólétünkre és a társadalmi kohézióra.
Aki az 1960-as években a Munkáséletből vagy a Szolnok Megyei Néplapból tájékozódott, egész pontos képet kaphatott a génszerkesztés és az internet jövőjéről, de a Ludas Matyi még Nagy Feró Kossuth-díját is előre látta.
Az 1973. április 8-án, 92 évesen elhunyt spanyol mestert a Népszabadság úgy búcsúztatta, mint a Francia Kommunista Párt tagját, Nemzetközi Lenin-békedíjast. Mindezt egy galamb miatt, amit maga Picasso sem értett.
A nemzetkarakterológia tudománya a 20. század közepére ugyan hitelét vesztette, a 19. század formálódó nemzeti, politikai gondolkodását viszont még vastagon átitatta. Az I. Ferenc cenzori szigorral fémjelzett uralkodásának évtizedeiből ocsúdó magyar sajtón keresztül a nemzetértelmezések sajátos, hétköznapi világa tárul elénk.
Andreas Ady, Lorenz Szabó, Desider Kosztolányi, Michael Babits, Julius Illyés, Eugen Heltai, Ernst Szép, Aaron Tamási, Ludwig Nagy vagy Franz Móra – ezeken a neveken publikálta a magyar irodalom nagyjainak írásait a német nyelvű Pester Lloyd. A makacs Móricz azonban zokon vette az átnémetesítést, és ezzel évtizedekig tartó vitát gerjesztett.
A keresztfinanszírozásos árképzést más iparágakban sikerrel alkalmazták; most az online szolgáltatók és a digitális lapkiadás is aprópénzre válthatja az értékeit. Nehéz megjósolni a felhasználók reakcióját az új trendre, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy miközben a neten akadálytalanul terjed az ostobaság, a dezinformáció és a digitális zaj, az exkluzív, minőségi tartalmakat paywall mögé rejtik.
A szilveszteri-újévi babonák a 19. században leginkább a párkeresésről, a huszadikban viszont már a pénzügyi boldogulásról szóltak, és még a virslizést is a nagy gazdasági világválságnak köszönhetjük. Az újságok vidéki népszokásokról és a nyüzsgő budapesti éjszakáról is beszámoltak az év első napjain, de az is tipikus szilveszteri cím volt, hogy „Revolver, méreg, akasztás”.
A nagy világgazdasági válság harmadik évében, 1932 igazán forró nyarán az újságokban Hanussen és Hitler ezoterikus viszonya, a strandokon zajló vállpántrazziák, az aratóversenyek, az olimpikonok utazási költségeinek előteremtése és a hajdúnánási girardi-kalap tematizálta a közbeszédet.
Két internetes óriás duopóliuma uralja az online hirdetések piacát, így az a sajtótermék, amely nem szeretne elérhetetlenné válni és megsemmisülni, ingyenesen átadja nekik az általa termelt tartalom egy részét. A Google, a Facebook és a tartalomipar összecsapása most Ausztráliában folytatódik, és az előny ezúttal a hírtermelőknél van.
1976-ban még több száz vagy ezer év távolságra jósolták a radikális klímaváltozást, de azt már a hatvanas években kezdték felismerni, hogy Grönland környékén valami nincs rendben, és az ipar növekvő szén-dioxid-kibocsátásából egyszer még baj lesz.
A GDPR-nak, az EU új adatvédelmi csomagjának hála a Los Angeles Times, a Chicago Tribune és a New York Daily News sem elérhető az uniós országokból, így Magyarországról sem.
Hogyan lehet a valódi kutatások valódi eredményeit legalább annyi emberhez eljuttatni, mint az álhíreket? Miért nem érdekük a hazai kutatóknak, hogy a magyar sajtóban mutassák be eredményeiket? Siralmas képet festett a helyzetről a Corvinus Egyetemen pénteken rendezett konferencia.