A felmelegedés átírja a vadméhek szaporodási ciklusát
A jelenség radikálisan csökkenti az amúgy is veszélyeztetett beporzók túlélési és szaporodási esélyeit.
A jelenség radikálisan csökkenti az amúgy is veszélyeztetett beporzók túlélési és szaporodási esélyeit.
Miközben a lombikprogram és a termékenységi vizsgálatok előtt 2-7 nap önmegtartóztatást javasolnak, egy friss oxfordi kutatás szerint minél tovább marad a spermium a szervezetben, annál nagyobb eséllyel károsodik.
Az ugyanakkor még nem világos, hogy miként alakult ki ez a mintázat.
Jóval gyakoribb és földrajzilag kiterjedtebb lehetett a neandervölgyiek és a modern ember közti párosodás egy friss genetikai kutatás szerint.
A Mami névre hallgató matuzsálemi korú hüllő eddig négy utóddal gyarapította a Santa Cruz-szigeti alfaj alig 3400 egyedből álló populációját.
Legalábbis egy darabig.
Kínai kutatók szerint elengedhetetlenül fontos lenne, hogy megismerjük a mikroműanyag szennyezés szaporodásra gyakorolt lehetséges káros hatásait.
Amerikai kutatók hosszú évekig vizsgálták a zöld verébpapagájok venezuelai populációjában rendszeresen előforduló, de az állatvilágban rendkívül ritka viselkedést.
A toxinjaik okán hírhedté vált Clostridium nem tagjai kulcsszerepet tölthetnek be a kihalástól éppen megmentett emlősök szaporodásbiológiájában.
Küzdhetünk-e a biológia ellen? Mi az öregedés az egyén, a társadalom és a faj szintjén? Milyen modellek segíthetnek az öregedési folyamat megértésében? Az öregedés miértjeire még ma sincsenek egyértelmű válaszok, de Szathmáry Eörs a 7. Qubit Live-on igyekezett feltárni a lehetséges magyarázatokat.
A kutatók évek óta kongatják a termékenységi vészharangot: a nyugati férfiak spermiumszáma az elmúlt 40 évben több mint 50 százalékkal csökkent. Összeszedtük, milyen életmódbeli és környezeti tényezők állhatnak a háttérben.
A Science által hétfőn publikált drónvideó a csúcsragadozók eddig ismeretlen életszakaszát dokumentálja.
Egyes kolóniák nem, más kalapácskorallok viszont minden évben egyszer nemet változtatnak, hogy így garantálják a fajfenntartást. Az állatvilágban nem egyedülálló a jelenség, de koralloknál eddig nem gyakran figyeltek meg hasonlót.
GPS-es nyomkövetéssel sikerült bizonyítani, hogy egy monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány lép az elpusztult egyed helyére.
Vannak kutatók, akik szerint az állatok tökéletesen tisztában vannak vele, hogy a szexből kölykök lesznek, mások viszont úgy vélik, valójában a nemi vágy hajtja őket.