Brutális aszályt ígér az országos vízhiány
A március végi esők nem pótolták az elmúlt években felhalmozódó deficitet a talajokban.
A március végi esők nem pótolták az elmúlt években felhalmozódó deficitet a talajokban.
A középkelet-európai régióban, így a Kárpát-medencében súlyosbodik leginkább az évről évre halmozódó vízhiány.
A képviselőházban rendezett Vízválasztó III. Konferencián újra a tájba integrált vízvisszatartási rendszer megvalósításának lehetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a kormányzat is képviseltette magát.
Irán a klímaváltozás és rossz vízgazdálkodás miatt már a február végén kitört háború előtt is súlyos vízhiánnyal küzdött. Félő, hogy a sótalanító üzemek és infrastruktúra elleni támadások tovább ronthatnak a helyzeten.
Balázs Zsolt szabadúszó fotográfus kötetbe rendezte a viharos sebességgel kiszáradó magyar Alföldön élőkről készült felvételeit, amelyekből az is kiderül, hogy közösségi összefogással meg lehet fékezni az ökológiai katasztrófát.
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
Kansasi kutatók feltárták a talajélet és a víztelen időszakokban mutatott növényi ellenállóképesség közötti kapcsolatot.
Hét köbkilométerrel több víz folyik ki az országból annál, amennyi érkezik, állítja Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, aki szűk szakmai közönségnek ismertette Magyarország aktuális vízmérlegét.
A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. felszólította a Zöld Gerilla Mozgalmat, hogy távolítsa el csatornájáról azt a videót, amelyben egy ökológus azt állítja, hogy a félsivatagos Duna–Tisza közén a faanyag-termelés nem gazdaságos tevékenység.
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
Makónál -120 centiméterrel rekordalacsony szintet mértek a Maros vízállásában, a Magyarcsanád közelében készült drónfelvételeken jól látszik a kiszáradó folyó állapota.
Az Exeteri Egyetem kutatói szerint közel lehet az az átfordulási pont, ami után már kisebb változások is az ökoszisztéma összeomlását okozhatják.
A délkelet-anatóliai Mardin szántóföldjeinek öntözése már rövid távon sem fenntartható.
A Los Padres Nemzeti Erdőben keletkezett tűz nagy sebességgel terjed Los Angeles irányába.
Egyre intenzívebb a felszín alatti vízkészletek megcsapolása, miközben az olvadó jégtakarókból, elpárolgó folyókból és tavakból egyre nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokban.