Nem mindennapi mikrobákra bukkantak a 100 ezer éve fagyott permafrosztban
Mikrobiológusok azt állítják, hogy a kelet-szibériai permafrosztban a komplex életformák legközelebbi rokonai közé tartozó, élő archeákra akadtak.
Mikrobiológusok azt állítják, hogy a kelet-szibériai permafrosztban a komplex életformák legközelebbi rokonai közé tartozó, élő archeákra akadtak.
Az eddig gondoltnál jóval keletebbre, Jakutföldig vezet az uráli nyelveket beszélő népek eredete a Harvard genetikusai szerint, akik 180 ember ősi DNS-ének elemzésével rekonstruálták a 4500 éves történetet.
Egy frissen megjelent tanulmány szerint a neandervölgyiek 60-120 ezer évvel ezelőtt jutottak el Eurázsiába, de hogy milyen úton, azt mindeddig nem sikerült kideríteni. Két antropológus most megfejtette a lehetséges útvonalakat.
A gyenyiszovaiak akár a jéghideg szibériai éghajlathoz és a délkelet-ázsiai langymeleghez is képesek voltak alkalmazkodni. Ezt mutatja egy most azonosított állkapocs, amely Tajvannál került elő.
A gyógyult csontsérülései alapján számos fizikai megpróbáltatáson átesett férfi az újkőkori Ymyyakhtakh kultúra egyik köztiszteletben álló tagja lehetett.
Az időszámítás előtti 9. századi temetkezési helyen találtakkal szinte tökéletesen megegyező szerszámok és használati tárgyak eddig csak az évszázadokkal későbbre datált sírokból kerültek elő.
De akár olyan mikroorganizmusokat is, amelyek új gyógyszerek fejlesztésében segíthetnek. Az ősfarkas fogai, bundája és egyes szervei kiváló állapotban megőrződtek, bélrendszeréből már mintát is vettek.
A kráterben nemrég 650 ezer éve fagyott talajra bukkantak, de a permafroszt olvadása miatt a nyílás évente több tíz méterrel növekszik.
A folyamatosan táguló Batagajka-kráter még sok titkot rejt, egyelőre azt sem értik a kutatók, hogy miért van óriási szakadék a 650 ezer és a 200 ezer éves rétegei között.
Az irtózatos mennyiségű pénzt egy holdfázis-kijelzős Patek Philippe-ért fizették ki, amit Pu Ji a szibériai fogsága után ajándékozott a tolmácsának.
A sírásók egy meglévő temető bővítésekor bukkantak rá a kétezer éves sírokra, a leletek alapján a régészek úgy gondolják, hogy az itt élő egykori szkíták külön kultúraként tarthatóak számon.
Az évezredes hibernáció után is életképes vírusok a növény- és állatvilágra, illetve az emberekre is veszélyesek lehetnek.
A műholdképek vizsgálata alapján a Greenpeace úgy gondolja, hogy mióta léteznek felmérések, ekkora területen még sosem égtek az orosz erdők. Összesen 18,16 millió hektár állt lángokban, a kutatók szerint a klímaváltozás miatt a jövőben is hasonló tűzvészekre kell számítani Szibériában.
Szibériában, Amazóniában, a Szaharában, Kanadában és Kongó őserdeiben néha még előfordul, hogy az őslakos fajok háborítatlanul élhetnek, de máshol ilyesmi már nem fordul elő. Ausztráliában egy talpalatnyi érintetlen vadont sem találtak. A folyamat még megállítható.
A Tomszki Állami Egyetem kutatói húsz hóminta vizsgálata után arra jutottak, hogy már Szibériában, mindentől távol is megjelentek az apró műanyagrészecskék. Azt még nem tudják, hogy mekkora szennyezésről van szó.