Az X profilunkon megjelenő megosztó tartalom úgy állítja át az agyunkat, hogy észre sem vesszük
Viszonylag finom manipulációval, mindössze egy hét alatt a politikai polarizáltság olyan szintjét lehet elérni, mint korábban három év alatt.
társadalom
A magyar társadalomban kisebb a bal-jobb megosztottság annál, amit a média sugall
A hétköznapi tapasztalatok szerint végletesen polarizált társadalomban élünk. De vajon mennyire igaz ez? Egy, a visegrádi országokban elvégzett kutatás meglepő eredményre jutott.
A Föld lakosságának négyötöde urbanizált területeken él
A legutóbbi, 2018-as jelentésben az urbanizáció aránya még csak 55 százalékos volt, de csak azért, mert a szakemberek országonként eltérő definíciót használtak.
Julian Rosefeldt Budapesten: „A migrációban veszélyt látunk, holott az életünk alapfeltétele”
Kép, hang, videóinstalláció, társadalomkritika: kedden egy nagy léptékben gondolkodó, nagy kérdésekkel foglalkozó, világhírű alkotó mutatta be munkáit a MOME-n.
Miért nem alakítja át a mesterséges intelligencia a társadalmat?
Az AI forradalmat okoz, ami átalakítja a társadalmunkat és a kultúránkat. Az AI-nak vannak jó és rossz hatásai. Minél fejlettebb az AI, annál radikálisabb változásokat hoz. Három felfogás, ami még a csapból is folyik, de vagy egyoldalú, vagy félrevezető, vagy éppen egyenesen hamis.
Megduplázódott a magyarországi gyermekszegénység, miután a KSH korrigálta az adatait
Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója szerint így már nem a legalacsonyabb, hanem az egyik legmagasabb a magyarországi gyermekszegénység mértéke európai uniós összehasonlításban.
Most látjuk, hogy mennyire káros, ha a közösségi platformok szabadjára ereszthetik a társadalmi indulatokat
Az elmúlt hetekben egy brutális gyilkosság és egy politikai indíttatású merénylet is megrázta az Egyesült Államokat. Krekó Péter szerint az indulatokat nem a közösségi média teremti, de a tartalommoderálás enyhítésének komoly negatív hatásai lesznek.
Tudományosan vizsgálták, hogyan lehetne csillapítani a politikai megosztottságot és gyűlölködést
A tanulmányok szerint nincs gyors csodamódszer a polarizáció csökkentésére, de a hosszú távú stratégiákhoz ragaszkodni kellene a demokrácia helyreállítása érdekében.
Megdőlhet a régóta fennálló elmélet: mégsem a mezőgazdaság alakíthatta ki a társadalmi egyenlőtlenségeket
A Kárpát-medence lelőhelyeinek alapos elemzése után kiderült: a mezőgazdaság elterjedése utáni 5000 évben nem nőttek jelentősen a társadalmi egyenlőtlenségek, vagyis mégsem az eke lehetett az emberiség leggonoszabb találmánya.
„Őrületes módon, nagyon durván megadóztatjuk a gyerekvállalást”
A rosszul felépített adó- és jóléti rendszer akadályozza a gyerekvállalást, és ahelyett, hogy átalakítanánk, ideológiai vitákat vívunk a népesedéspolitikáról. Egy magyar közreműködéssel készült kutatás azt vizsgálja, miért járnak rosszul a szülők, és miként lehetne úgy kompenzálni őket, hogy abból az egész társadalom profitáljon.
Ősi DNS-mintákból tárták fel, hogyan változott meg az Alföld társadalma 6000 évvel ezelőtt
Bár a rézkor kezdetén több ezres településekből kis falvakba szerveződtek újra a közösségek, ezt nem feltétlenül bevándorlók idézték elő – volt, ahol unokatestvér-házasságokra utaló nyomokat is találtak a kutatók.
Dávid-Barrett Tamás: A patriarchátusnak előbb-utóbb vége lesz, és felváltja a matriarchátus
A patriarchátusra a túlélés miatt volt szükség – mondja az oxfordi viselkedéskutató, aki szerint nagyjából az ipari forradalmak óta egy új rendszer felé tartunk. Magyarul frissen megjelent könyvében, A patriarchátus természetrajzában a klíma szerepéről és az éghajlatváltozás univerzális hatásairól is ír.
Politikai szorongás: „olyan, mintha túlfűtenének egy hatalmas kuktát”
A politikai szorongás, aminek Magyarországon egyre több jele tapasztalható, a legfrissebb kutatások szerint krónikus stresszforrás, amely különbözik az olyan pszichológiai állapotoktól, mint az általános szorongás, és egyedülálló hatással van az érzelmi jólétünkre és a társadalmi kohézióra.
„A hegemóniaépítés nem diktatúraépítést jelent"
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Nyolcéves korában 100-ból 15 szegény gyerek arra ébred Magyarországon, hogy nem kap levegőt
Hatalmas társadalmi különbségekre utal a gyerekkori asztmatünetek eloszlása: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut.