Edward Brooke-Hitching idén megjelent könyve áttekinthetően és tömören vezeti végig az olvasót a csillagászat történetén, az illusztrációk pedig legalább olyan fontosak benne, mint a szöveg, raádásul maga a kötet is jól néz ki.
Giovanni Bianchini velencei kereskedő és asztrológus százötven évvel megelőzte Christophorus Claviust, aki később meghonosította a tizedesvessző használatát.
A 16. századi orvos, gyógyszerész és csillagjós a maga idejében keresett szakembernek számított, de korántsem volt olyan népszerű, mint halála után, amikor már nem állt módjában megmagyarázni a próféciáit.
Az első magyar nyelvű fordítást az a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendelte meg, amelyet a magyar tudomány krémje alapított kimondottan a legújabb nemzetközi eredmények népszerűsítésére és a honi kutatások támogatására.
A tudományág, kiváltképp a kvantumfizika, akár meg is maradhatott volna a szigorú matematika útján, ha épp nem jön a vietnámi háború, a drogok, a szexuális szabadosság és egy rakás hippi, aki akarva-akaratlanul Einstein, Planck és Heisenberg nyomdokaiba szegődött.
Mit tudhat a tudományról egy filozófus, aki nem a laborban, hanem a karosszékben tölti a napjait? Na és képes-e kritikus módon szemlélni a tudományt és annak társadalmi szerepét egy biológus, aki reggeltől estig sejtekkel matat?
Ahogy egyre szélesebb körben alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, egyre inkább szorongunk az általa jelentett kockázatok miatt, miközben nyilvánvaló, hogy rendet kell teremtenünk a káoszban, és nem nélkülözhetjük a segítségét.
A sebet tisztító döglégylárva, a vérkeringést javító pióca vagy a borban és szarvasmarha-epében feloldott hagymazúzalék nem boszorkányság, hanem olyan módszer, ami a szuperrezisztens kórokozók idején különösen hatásos lehet.
A filozófusokon kívül a történészek, a fizikusok és a politológusok is előszeretettel folyamodnak eszement gondolatkísérletekhez. Íme néhány nevezetes példa a denevérembertől a fekete-fehérben látó lányig.
A teleszkópos megfigyelések előtti időkből származó feljegyzések tanúsága szerint a csillag régebben nem vöröses, hanem határozott sárga színben pompázott. Ez azért is fontos, mert az emberiség hiába vizslatja már évezredek óta az eget, megbízható mérésre és észlelésre csak az utóbbi időkben volt lehetőség.
Naomi Oreskes legújabb kötete, a Science on a Mission meggyőző esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan segítette és hátráltatta az amerikai haditengerészet az oceanográfia fejlődését a második világháború és a hidegháborús időszak alatt.
A kínai Bambusz-évkönyvekben található a sarki fény legkorábbi leírása, az égi tüneményt az időszámításunk előtti tizedik században figyelték meg.
Az Egyesült Államokban csak marslakókként emlegetett magyar zsenik munkásságát nagyon kevesen értik mélységében, de volt, hogy nekik is meggyűlt a bajuk a fizikával.
Kedden a Millenárison megnyílt a tudomány- és technikatörténeti kiállítás, amely a világhírű magyar vagy annak tartott innovációkat mutatja be az elmúlt 20 év eredményeivel és tudósaival kiegészítve.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.