Hazahozta az első mintákat a Hold túlsó oldaláról a Csang-o–6 kínai űrszonda
A szonda által gyűjtött közel 2 kilogrammnyi minta új részleteket árulhat el a Hold keletkezéséről és geológiai történetéről, valamint a Naprendszer korai viszonyairól.
A szonda által gyűjtött közel 2 kilogrammnyi minta új részleteket árulhat el a Hold keletkezéséről és geológiai történetéről, valamint a Naprendszer korai viszonyairól.
A világ legnagyobb és legerősebb rakétarendszerének negyedik tesztrepülésére akár már június 5-én sor kerülhet. A cél most nemcsak az, hogy a Starship elérje a világűrt, hanem hogy egyben vissza is térjen onnan.
Tavaly márciusban kettős kráter keletkezett a Hold felszínén, amerikai kutatók most fejtették meg az eredetét.
Áll a bál a NASA háza táján: gigantikusra nőtt a marsi minta-visszahozatali projekt költségvetése. Ennyi pénzből kijönne egy űrtávcső, egy részecskegyorsító vagy egy hipermodern atom-tengeralattjáró is. Megéri?
Miután az áprilisi teszten 4 perccel az indítás után felrobbant a valaha épített legerősebb rakéta prototípusa, a légügyi hatóság több mint 60 változtatást kért a SpaceX-től, és ezek többségét végre is hajtották.
A New Shepard rakéta kedden, magyar idő szerint délután háromkor indul, fedélzetén pedig az amerikai milliárdos mellett a valaha volt legidősebb és legfiatalabb űrhajós is ott lesz.
2030-ban kezdhetik el tesztelni azt az atommeghajtású teherűrhajót, amivel az erőművet a Marsra juttatnák. A Zeusz űrhajók nemhogy az űrversenyben, de valamiféle űrháborúban is fontos szerepet töltenének be az egyelőre csúnyán alulfinanszírozott orosz elképzelések szerint.
Kína és Oroszország űrakciói egyre komolyabban veszélyeztetik az USA érdekeit, így nyilván nem véletlen, hogy a Donald Trump által kinevezett Jim Bridenstine után ismét nem tudós, hanem politikus áll az amerikai űrhivatal élén.
Egy orosz űrkutatási konferencián jelentették be, hogy Kína 2033-tól egy állandó marsbázis építésébe kezdene, kétévente újabb csapatokat küldve a Marsra, és a bolygó erőforrásait is igyekeznek kiaknázni.
Már Obama elnöksége idején elmérgesedett a viszony a NASA és a kínai űrügynökség között, de Trump alatt tetőzik csak igazán az űrverseny. A kék sarokban: a SpaceX-szel és más magáncégekkel felturbózott NASA (amerikai, 68 éves). A piros sarokban: az állam korlátlan támogatását élvező CNSA (kínai, 27 éves).
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
Ellentétben az űrbeli Teslával, a kabrió Lada-modell már földet ért, Dmitrij Rogozin orosz űrtisztviselő karton hasonmásával együtt.
A meglévő ásványi kincsek és nyersanyagok egynyolcadánál többet ne lehessen kitermelni a Naprendszerből, javasolja Martin Elvis, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa és Tony Milligan, a londoni King's College filozófusa.
A NASA igazgatója szerint a legutolsó dolog, amire szükségünk lehet, az még több űrszemét, India pedig épp ezt szaporította műhold-megsemmisítő akciójával. Az amerikai űrügynökség szerint a műhold darabjai a Nemzetközi Űrállomásra is veszélyt jelenthetnek. India szerint űrszemétügyben az USA inkább meg se szólaljon.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás: Kína sikeresen küldött űrszondát a Hold sötét oldalára. A holdjáró geológiai vizsgálatokat végez, és máris küldött haza néhány képet.