A Grönlandon megtelepedő skandinávok és az észak-amerikai inuitok ugyanarra a rozmárpopulációra vadásztak, és a kutatók feltételezései szerint adták-vették is az agyarakat.
A savas skandináv talaj miatt nagyon ritka, hogy ilyen ép viking csontvázakat találnak, egy dél-dániai lelőhely azonban kedvező körülményeket biztosított a 9-10. századi maradványoknak.
A gyűrűn található rúnák új olvasata szerint a törvény megengedte a vikingeknek, hogy a kihágásokért kiszabott bírságot ökörben vagy ezüstben fizessék ki. Ez arra utal, hogy a viking gazdaság jóval rugalmasabb lehetett, mint korábban hitték.
A svédországi Gotlandon talált megnyújtott, viking női koponyák, valamint precízen megmunkált, reszelt férfifogak arra utalnak, hogy a testmódosítás gyakorlata eltejedt volt a szigeten. De vajon mi volt a jelentése?
Dániában és a vikingek lakta településeken már azelőtt megjelenhettek a színes üvegablakok, hogy felvették volna a kereszténységet, és könnyen lehet, hogy a pogány szentélyeket is hasonlóan díszítették, mint a középkori katedrálisokat – még ha nem is olyan gazdagon.
A rúnakovácsot a vésés stílusa alapján sikerült azonosítani.
Az olvadó jég alól mintegy 150 különböző lelet került elő.
Viking pajzs nélkül élni ugyan lehet, de nem érdemes, de hogyan kezdjen hozzá valaki, aki történetesen nem viking? Hát ahogy minden máshoz is: a Youtube-ról.
Egy vasúti építkezésen került elő a lelet, ami annak idején egy sírt díszíthetett.
Egy amatőr fémkeresős csapat egy dániai kukoricaföldön talált rá a 300 érméből és ezüstékszerekből álló leletegyüttesre, amelyet valószínűleg 970 és 980 között áshattak el öt kilométerre Fyrkat földvárától.
A skandináv isten nevét viselő 5. századi aranykorong legalább 150 évvel előzi meg az eddigi legrégebbi Odin-feliratot.
Két kést, egy sarlót, egy pajzs maradványait és egy kelta fibulát találtak egy oslói építkezésen, az ezeket tartalmazó sírba a viking korban temethettek el valakit. A leletek pontos kormeghatározása még tart, ez a leggazdagabb sírlelet, amit eddig a norvég fővárosban találtak.
A törtezüstből, arab érmékből és gyűrűkből álló leletre egy fémdetektoros hobbista talált rá. Hosszú idő óta ez az első eset, hogy az országban ekkora ezüstlelet került volna elő, a tulajdonosa könnyen szállítható fizetőeszközként használta a felaprózott ékszereket.
A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.
A 10-11. század környékéről származó ékszereket, gyöngyöket és fegyvereket tártak fel az izlandi Öræfajökull vulkán közelében, a régészek azt remélik, hogy a felfedezéssel közelebb jutnak az egyik első ottani település megtalálásához.