ENSZ: Beléptünk a globális vízcsőd korszakába
Már nem elég a vízhiány vagy a vízválság kifejezés; csődbe viszi az emberiség a Föld vízkészletét. Mára a globális népesség 75 százaléka él vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban.
víz
„Lehet, hogy a boltban kapható ásványvíz még a török hódoltság idején hullott le csapadékként”
Az ásványvíz gyakran több ezer évet tölt a föld mélyében, mielőtt felszínre kerülne, hogy aztán ellenőrzött körülmények között palackozzák, és eljusson a fogyasztókhoz. De mi különbözteti meg az ásványvizet a sima csapvíztől?
A legszegényebbeknek intimitásból is kevesebb jut
Szaniter címmel nyílt kiállítás a higiéniás szegénységről a Klauzál téri Kult7 Galériában. A probléma több százezer magyar háztartást érint, mégis gyakran eltűnik a szem elől, ezért indítottak párbeszédet az alkotók.
Annyi édesvizet találtak az Atlanti-óceán mélyén, amennyi Magyarország teljes lakosságát több száz évig ellátná ivóvízzel
Egy nemzetközi expedíció bukkant rá arra az rejtett édesvíztartó területre, ami értékes forrása lehet a világ apadó ivóvízkészletének. Egyelőre vizsgálják, hogy ihatóvá lehet-e tenni az innen származó vizet.
1952-ben Sztálin mutatta az utat, ma Orbán Viktor diktálja az aszály elleni védekezés szabályait
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
Ha kevés vizet iszunk, az növeli a stresszhormont is a szervezetünkben
A mindennapi mikrostresszorok jobban hatnak ránk, ha nem vagyunk eléggé hidratáltak.
A sivatagi levegőből is vizet fakaszt az MIT mérnökeinek buborékfóliája
A kaliforniai Death Valley szuperszáraz levegőjéből napi egy csésze vizet tudnak lecsapolni a hidrogéles módszerrel.
Hogyan lehetne élhetőbbé tenni Budapestet a nyári forróságban?
A hőstressz mellett súlyos egészségügyi problémákat, sőt haláleseteket is okozhat a kánikula. Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gáborral, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről beszélgettünk.
Amerikai tudósok kikutatták: a víz egészséges
Persze, ezt mindenki tudja, de egy friss tanulmányban most összefoglalták, mennyi mindenre jelent megoldást a vízivás: kevesebb betegség, lassabb öregedés, jobb erőnlét és kognitív funkciók, de még a fogyásban is segít.
„Sok ember még mindig nem érti, hogy az akkugyáraknak milyen negatív hatásai lesznek”
Mi történik, ha egy olyan területen építenek akkugyárat, ami nem bővelkedik a vízkincsekben, miközben a klímaváltozás miatt egyre több aszállyal kell számolni? Ennek járunk utána Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk ötödik epizódjában a debreceni CATL akkugyár példáján keresztül.
A görögszéna és az okra hatékonyabb a mikroműanyagok ellen, mint a poliakrilamid
Egy friss kutatás szerint a belőlük készült kivonatokkal akár a mikroműanyagok 90 százalékát is el lehet távolítani a vízből.
Magyar kutatók szerint óceán rejtőzhet egy távoli törpebolygó, a Makemake belsejében
A James Webb űrtávcső mérései Kiss Csaba és kollégái szerint arra utalhatnak, hogy a Plútónál is messzebb keringő égitest felszínén jégvulkánok működnek.
A magyar táj megváltozása még nem a klímaválság eredménye, inkább emberi beavatkozásoké
Az idei nyár nálunk is a hosszú aszály és a rövid, intenzív csapadékos időszakok váltakozásáról szólt. Ha így folytatódik, az a növénytakaró és a táj radikális megváltozását is hozhatja. Egy kiskunsági klímakísérlet éppen ezeket a lehetséges forgatókönyveket modellezi.
Végre tudjuk, hogy a kutyák miért úgy rázzák le magukról a vizet, ahogy
Lényegében egyfajta védekező rendszer lép működésbe a szőrös emlősöknél, ha víz éri őket, és ettől kezdenek rázkódni.
„Mindig azt reméltem, hogy ez a küldetés több kérdést vet majd fel, mint amennyit megválaszol”
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.