Abban nincs semmi újdonság, hogy a világ leggazdagabb emberei megosztó személyiségek. Jeff Bezos, az Amazon vezére egyesek szemében egy garázsvállalkozóból az űrutazás jövőjén dolgozó milliárdossá vált hős, másokéban a legnagyobb modern rabszolgatartó; a Microsoft-alapító Bill Gates munkássága pedig hiába határozza meg máig azt, ahogyan a számítógépet használjuk, ő már sokaknak csak a védőoltásba rejtett mikrocsippel támadó sátán marad.

A Tesláról és a SpaceX-ről elhíresült Elon Musk azonban – amellett, hogy egy-egy tweetjén vagy elejtett ígéretén múlik, hogy a kirobbanó Tesla-részvények a gazdaglista hányadik helyére repítik éppen – mindenkinél aktívabban tesz azért, hogy akkor is szó legyen róla, amikor nem küld embereket az űrbe, vagy nem mutat be egy újabb sci-fiből ellesett luxusautót. Ha kell, újszülött fiának ad bulvárkompatibilis nevet, ha kell, nyilvánosan pedofilnak nevez egy barlangban ragadt fiúcsapatot megmentő férfit, aztán elintézi annyival, hogy ez gyerekkorában egy gyakran használt kifejezés volt Dél-Afrikában.

A Qubiten Elon Musk évtizedének neveztük a 2010-es éveket, de az elmúlt közel másfél év még eseménydúsabbnak bizonyult. A Tesla-részvények árfolyama 2020 és 2021 januárja között megtízszereződött (88-ról a 880 dolláros csúcsra, azóta 600-700 között mozog); a SpaceX – történelmet írva – első magáncégként küldött embereket az űrbe, azóta pedig már a bolygóközi utazásra szánt Starship rakétarendszert teszteli. A Neuralink nevű agy-számítógép interfészt tavaly malacokon alkalmazva mutatta be, és idén már azt állította, hogy a segítségével megtanítottak egy majmot az agyi jeleivel videojátékozni.

A vállalkozó sikereit és a nagyotmondásait már nemcsak a média követte részletesen, hanem Musk is rátett egy lapáttal a hype-ra. Az introvertált mérnök-vállalkozó az elmúlt pár évben vált igazán az innovatív techisten szerepében lubickoló közszereplővé, két lábon járó mémmé, és a világ leggazdagabb mémfanatikusa ezt – a legrosszabb amerikai hagyományokat követve – leginkább a Twitteren éli ki. A New York Timesnak tavaly júliusban azt mondta, artpopsztár barátnőjével és X Æ A-XII nevű fiuk anyjával, Grimesszal (akit ő két okból szólít egyszerűen „c”-nek: mert Claire a keresztneve, és mert ez a fénysebesség jele) azon szoktak vitatkozni, melyikük az őrültebb. A közelmúltbeli tevékenysége alapján hét pontban mutatjuk be, miért halad jó úton Musk afelé, hogy ő nyerje ezt a versenyt.

1. A világ leggazdagabb COVID-dezinformátora

Közel 50 millió követőjével Elon Muské az egyik legnépszerűbb Twitter-profil, így egy-egy posztjával tömegeket képes befolyásolni – több követője van, mint a BBC-nek, és nagyjából ugyanannyi, mint a New York Times-nak. A világjárvány alatt különösen fontossá vált a közösségi médiában terjedő dezinformáció elleni küzdelem, amin nem segített, hogy Musk maga is többször osztott meg tudományos alapokat nélkülöző vagy éppen a kiváltságos helyzetéből fakadó bejegyzéseket. A teljesség igénye nélkül:

• 2020. január 31.: a Twitteren azt írta, a koronavírus sokkal kevésbé fertőz, mint gondolják, és csak egy náthához hasonló betegséget okoz, nem kell világháborús helyzeteket vizionálni.
• 2020. március 6.: „A koronavírus-pánik hülyeség” – írta 100 ezer fertőzés és 3000 haláleset után.
• 2020. március 19.: amikor az USA-ban napi 2000 fertőzöttet regisztráltak, Musk azt jósolta, hogy április végére a nullához közelít majd a napi esetek száma – a valóságban ekkorra már napi 20 ezer új fertőzöttet számláltak.
• 2020. március 19.: még aznap kiírta azt is, hogy a „gyerekek gyakorlatilag immunisak” a koronavírusra, pedig a kutatások már ekkor kimutatták, hogy a gyerekek is megfertőződhetnek és továbbadhatják a vírust.
• 2020. április 17.: miután Musk a Tesla-üzemekben több ezer lélegeztetőgép gyártását rendelte el, a CNN arról értesült, hogy a kórházaknak leszállított gépeket nem lehet a covidos betegeknél alkalmazni.
• 2020. május 9.: miután a kaliforniai Alameda megye lezárásai a helyi Tesla-gyárat is érintették, Musk a megye beperlésével fenyegetőzött.
• 2020. május 11.: Musk bejelentette, hogy a jogszabályok ellenére kinyitja a gyárat, és azt kérte, hogy ha emiatt bárkit felelősségre vonnának, akkor az ő legyen.
Musk 2020 őszén, Németországban

• 2020. szeptember 28.: a New York Timesnak elárulta, hogy nem oltatja be magát, mivel ő és a gyerekei nem veszélyeztetettek, és amúgy is alacsony a vírus halálozási rátája.
• 2021. március 12.: egy alamedai adatigénylésből kiderült, hogy Tesla-gyár újranyitása után 450 dolgozó kapta el a fertőzést.
• 2021. március 12.: a Twitteren a COVID-vakcinák második dózisának biztonságosságát vonta kétségbe, arra figyelmeztetve követőit, hogy elég sok negatív hatása lehet – az amerikai járványügyi hivatal adatai szerint 1 millió beoltottra 4-5 olyan eset jut, ahol komolyabb mellékhatások lépnek fel.

2. A Tesla mint tőzsdei mém

Bár március első hetében 150 dollárral csökkent a Tesla-részvények árfolyama, azóta visszatért a 650-700 dolláros régióba, ami még mindig a nyolcszorosa a tavaly ilyenkori árfolyamnak. A Tesla azonban egyre több tőzsdei szakértő szerint egy hamarosan kipukkadásra ítélt lufi, és ebben nagy szerepe van a cég arcának, Musknak is. A végeláthatatlan ígérgetéseknek, a legyártott autók minőségi problémáinak vagy a túl korán bevezetett önvezető technológia hajmeresztő hibáinak az elmúlt néhány hónapban is ugyanúgy híre ment, és Musk képtelen leállni a coolnak tartott, de biztonsági szempontból nem túl átgondolt ötletekkel is – csak idén felszólaltak már a Knight Ridert idéző szögletes kormány, a vezetőülésből játszható videojátékok és az út felett egy méterrel lebegő Teslák ötlete ellen is.

A Tesla vállalati kultúrájáról évek óta meredek sztorik keringenek. Egyes dolgozók a zaklatások melegágyának nevezik a céget, mások arra panaszkodnak, hogy a nyíltan szakszervezet-ellenes Musk nagyzolásának ők fizetik meg az árát: 2020 augusztusa óta heti 6x10 órát kell dolgozniuk, és még a járványhelyzeten túl is rengeteg a munkahelyi baleset és a kimerültségből fakadó betegség. Már a befektetők is perlik Muskot, amiért meggondolatlan tweetjeivel veszteséget okoz a részvényeseknek, annak ellenére, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) 2019-es döntése értelmében egy bizottságnak kellene ellenőriznie a cégvezető közösségi médiás aktivitását.

link Forrás

Az SEC az elnöki posztjától is megfosztotta három évre, így csak vezérigazgató maradhatott, de Musk idén márciusban úgy döntött, hogy a Teslát is mémesíti: jelezte a tőzsdefelügyeletnek, hogy mostantól „a Tesla techkirálya” (Technoking of Tesla) a hivatalos titulusa.

3. Kriptománia

A Tesla részvényesei 2021-ben újabb okot kaptak az idegeskedésre: miután januárban néhány bitcoinos tweetje után kilőtt a kriptovaluta árfolyama, Musk úgy döntött, a Tesla másfél milliárd dollár értékben bevásárol bitcoinból, a szakértők teljes elképedésére – arról nem is beszélve, hogy a fenntartható jövőért olyan hangosan aggódó Musk ezzel a világ egyik legnagyobb erőforrászabáló piaca felé fordult.

Idén amúgy is nagy tőzsdebefolyásoló kedvében van Musk. A GameStop-részvények árfolyamának felhajtásához ő is hozzájárult egy tweettel, és természetesen a mémpénz ötlete is tetszik neki: a dogecoin folyamatos emlegetésével elérte, hogy a 2013-ban viccnek indult pénz kevesebb mint egy hónap alatt a világ 8. legértékesebb kriptovalutájává váljon. Pedig mint ő is elismerte: az egészet poénból csinálja.

4. A digitális műkincskereskedés királyi párja

Mi lehetne még a nagy tételű kriptovásárlásnál is sztereotipikusabb gazdag techvállalkozó-húzás? Hát az NFT, vagyis a valamiért értékes digitális fájlok eredeti példányaival való kereskedés, vagy ha úgy tetszik, a digitálisműkincs-kereskedelem. Míg Elon Musk egyelőre csak kóstolgatja ezt a piacot, Grimes már komolyan megszedte magát egy NFT-árverésen: február végén 6 millió dollár értékben adott túl videoklipjei eredeti vagy limitált számú példányain.

Musk március 15-én posztolta egy NFT című technoszám részletét, és az azt tartalmazó tweetet NFT-ként bocsátotta áruba, de hiába jelentkezett be érte 1,1 millió dollárral egy blockchainben utazó török üzletember, két nappal később azt írta a Twitteren, hogy meggondolta magát, most mégsem adja el a bejegyzését.

5. Lángszórót a népnek, mi baj lehet?

Musk egyik legvitatottabb húzása az volt, amikor a Boring Company nevű alagútfúró, a tömegközlekedést forradalmasítani kívánó cégét reklámozva márkázott lángszórókat kezdett árusítani 500 dollárért. A Nem Lángszóró (Not A Flamethrower) brand alatt árult termékeket persze poénnak szánta, az egész ötlet az Űrgolyhókból jött, és még Joe Rogan podcastjében is azzal próbált viccelődni, hogy „én elmondtam, hogy veszélyes, nem helyes, ne vegyétek, de az emberek csak vásárolták, nem tudtam megakadályozni őket.”

A lángszórók az elmúlt 8 hónapban több büntetőügyben előkerültek, leginkább drogdílerek lakásán találtak rájuk – ők legalább megkapták az árut, a külföldi megrendelők példányait ugyanis több mint ezer esetben lefoglalta a vámhivatal vagy a helyi rendőrség. A TechCrunch idén januárban arról számolt be, hogy egy amerikai valóságshowsztárt Olaszországban zártak börtönbe, amiért egy Nem Lángszóróval szállt fel egy partibuszra – a helyi törvények szerint akár 10 évet is kaphatott volna, de Musk magyarázkodása és az ügy várható nemzetközi visszhangja az olasz bíróra is hatott, így két nap után szabadon engedték a férfit.

link Forrás

6. A csillagos égbolt fényszennyezője

A SpaceX Starlink nevű műhold-konstellációja a tervek szerint több tízezer műholdból áll majd, és ez a hálózat szupergyors internettel látja majd el a világot, többek között olyan helyeket, ahol eddig álmodni sem mertek gyors internetről. A mai napig 1325 műholdat lőttek fel 22 küldetésben, és 2020 őszén az USA-ban, 2021 elején pedig Kanadában, Ausztráliában és több európai országban is elkezdték az internetszolgáltatás tesztelését.

Egyelőre sok a kérdés a szolgáltatás körül. A 499 dolláros hardvercsomag és a 99 dollárban megállapított havidíj látszólag ellentmond annak a törekvésnek, hogy a legszegényebb régiókba is eljuttassák a gyors internetet. A műholdak vonulása pedig gyakran szabad szemmel látható, ami nemcsak azért problémás, mert a hétköznapi szemlélők elfelejthetik a csillagos égboltot – az optikai és a rádiócsillagászok is kikeltek már a konstelláció ellen, mivel a több ezer műhold zavarja a megfigyeléseiket. Ráadásul arra látszólag nincs terv, hogy mi történik a műholdakkal, ha esetleg a SpaceX a jövőben csődbe megy.

7. Bye-bye, Woketopia

Elon Musk közel húsz év után otthagyta Kaliforniát, és Texasba költözött. Ez az elmúlt időszakban egyfajta trend lett, a leghíresebb példa talán Musk barátjáé, Joe Rogané, aki az elviselhetetlenné váló korlátozások, a túl liberális állam- és városvezetés, a woke szemlélet és a cancel culture elburjánzása miatt hagyta ott Los Angelest Texasért – ahol cserébe illegális a marihuána, így a podcastjai sem úsznak már a füstben. Musk 2020 decemberében költözött Texasba családjával, a hivatalos verzió szerint két okból: az Austinban épülő új Tesla-gyár (GigaTexas) és a déli csücsökben, a mexikói határhoz közeli Boca Chicában felállított SpaceX-központ közelsége miatt.

Persze valószínűleg az sem árt, hogy a gazdagokat legjobban megadóztató Kaliforniával szemben Texasban nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Hogy híres politikai függetlenségét mennyire lesz képes fenntartani Ted Cruz kapitány fedélzetén, az majd kiderül, de a COVID-intézkedéseket fasisztának nevező, a transzfób tweetjeivel barátnőjét is kiakasztó, Woketopián élcelődő Musk már egy saját város létrehozásán gondolkodik, amit Starbase, vagyis Csillagbázis névvel illetne.

link Forrás

Előtte azonban még Biak szigetének ügyét is meg kell oldania: miután Indonézia felajánlotta a kis pápuai szigetet a SpaceX-nek, a helyiek márciusban azt hangoztatták, hogy az űrkutatási projektek veszélyeztetik a sziget ökoszisztémáját és a lakosok vadászterületeit, de aki tiltakozni mer, azt elviszi a rendőrség.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás