Szombaton veszi át Karikó Katalin a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság által 2017-ben alapított Neumann János Professzori címet.

Az elismerést az a kimagasló, nemzetközi szinten ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanár, illetve kutató kaphatja meg, akinek tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.

2023-ban a BME és a Neumann Társaság Karikó Katalin kutatóbiológus-biokémikus több évtizedes munkáját ismerték el, a hivatalos laudáció szerint ugyanis az ő „munkássága ékes példa a biokémia és a modern biotechnológia gyakorlati alkalmazására, és jól mutatja e területek kiemelt fontosságát. A professzorasszony és kutatótársainak munkája ugyanis megnyitotta az utat az mRNS készítmények mellékhatásmentes és magas hatásfokú alkalmazása előtt. Eredményei közvetlenül hozzájárultak a hatékony SARS-CoV2 elleni vakcina kifejlesztéséhez, valamint az mRNS tumorellenes és géncserés terápiában történő felhasználásához, így kínálva lehetőséget emberek millióit veszélyeztető betegségek gyógyítására”.

A Pfizer-BioNTech covid-vakcinájának kidolgozásában kulcsszerepet játszó világhírű biokémikus június 2-án pénteken tartott előadást az egyetemi hallgatóságnak az mRNS-alapú vakcinafejlesztés műszaki és informatikai hátteréről, utána pedig szűk körben válaszolt az újságírók kérdéseire.

Antivaxxerek és a megosztó díjeső

A koronavírus okozta világjárvány minden szinten igazolta, hogy a tudomány csapatsport, a kutatói világ pedig az együttműködés mellett képes a gyors és hatékony önkorrekcióra, dacára annak, hogy sokan még a pandémia lecsengése után is profitéhséggel és kíméletlenséggel vádolják a hatásos elllenszerekkel előálló gyógyszergyárakat.

„A Big Pharma laborjaiban ugyanolyan kutatók dolgoznak, mint bárhol máshol a világon. Nem tudom, miért számítanak véres rongynak, amikor szinte mindent visszaforgatnak a kutatásba és az oktatásba” – válaszolta az oltásellenes (angol műszóval: antivaxxer) mozgalmak globális hatását firtató kérdésre Karikó. Mint mondta a BioNTech alapító-vezérigazgatója, Uğur Şahin „ugyanúgy teker a kis biciklijén ma is a munkába, mint tíz évvel korábban, nem számít az a sok a pénz, mert megszállottja annak, amit csinál, hogy gyógyítsa az embereket”.

„Ha az emberek nem ismernek bizonyos dolgokat és nem értik a működésüket, félnek az új technológiától, akkor hajlamosak olyanokra hallgatni, akik téves információkat terjesztenek. Ezért a tájékoztatásban mindenkinek megvan a felelőssége. Az emberek félnek a vakcinától, de azok már nem tudnak beszélni, akik vakcina nélkül belehaltak” a betegségbe – mondta.

A kerek egy hete, május 25-én Tom Hanks filmszínész társaságában a világ első számú egyetemén, a Harvardon díszdoktori címmel kitüntetett biokémikus a korábban átvett díjaira utalva azt is elmondta, hogy amikor bebizonyosodott az mRNS-vakcina hatásossága, és elindult a díjcunami, azt észlelte, hogy sok kollégájának megváltozott a viselkedése. „Pedig én nem tehetek róla, soha nem áhítoztam, hogy engem elismerjenek” – mondta Karikóm aki szerint „Neumann János zseni volt, én csak szorgalmas”. A kutató kereste ugyan a közös halmazt a professzori cím névadójának munkássága és sajátja között, de csupán arra jutott, hogy mind a ketten magyarul beszéltek, beszélnek.

Mellékhatások

A Qubit kérdésére, hogy készült-e az elmúlt időszakban globális utánkövetéses vizsgálat az mRNS-vakcina mellékhatásairól, a biokémikus elmondta, hogy több kutatás is zajlik a témában. Karikó az Izraelben folytatott egyéves tömeges utánkövetés eredményeire utalva azt is részletezte, hogy az ismert kardiovaszkuláris mellékhatáson túl más specifikus tényezőre eddig nem bukkantak. (A világ legnagyobb „klinikai vizsgálata” során az izraeli kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen betegségek tünetei jelentkeztek 1 millió oltott és oltatlan embernek.)

Karikó szerint a szaksajtóban felbukkant más mellékhatásokat eddig senki sem igazolta. A Qubit például megírta, hogy két éve tanulmánya visszavonását kérte az a két új-zélandi epidemiológus kutató, akik arról írtak, hogy a koronavírus-járvány során bevetett mRNS-vakcinák spontán vetélést okoztak a terhesség 20. hete előtt beoltott nők 82–92 százalékánál. Hasonló a helyzet a covid-19 ellenes oltások női ciklusra gyakorolt állítólagos negatív hatásával. Tavaly óta sem sikerült ok-okozati összefüggést találni arra, hogy a fertőzés és vakcinák negatívan befolyásolnák a női szervezet működését.

A BioNTech alelnöki posztjáról tavaly lemondott Karikó arra a kérdésre, hogy több ideje jut-e mostanság a kutatásra, azt válaszolta, hogy gyakran kénytelen egyetérteni azokkal a kommentelőkkel, akik azt javasolják: „Ne tessen már több díjat felszedni, menjen inkább vissza dolgozni!”

Az mRNS-vakcinák univerzális jövője

Megkérdeztük azt is, hogy miként állnak azok a fejlesztések, amelyek egyikről még tavaly télen adtunk hírt a Qubiten. Akkor azt írtuk, hogy Claudia Arevalo, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusának és kollégáinak áttörő eredményei komoly előrelépést jelenthetnek egy univerzális influenzavakcina felé, ami a jelenleg elérhető influenzaoltásokkal szemben nemcsak a szezonális, hanem az új, világjárványokat okozó influenzavírusok ellen is védelmet nyújtana. A munkában részt vett Pardi Norbert, aki szintén a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, és Karikóval, valamint az ugyancsak társszerző Drew Weissmannal fontos szerepet játszott az mRNS oltási technológia kifejlesztésében, ami elengedhetetlen volt a koronavírus-járvány kezeléséhez.

A biokémikus erről annyit mondott, hogy javában zajlanak a kutatások, és már a harmadik fázisú klinikai tesztek is megkezdődtek.

Szintén tavalyi hírünk volt, hogy a BioNTech előzetes, kis létszámú klinikai vizsgálatban próbálta ki a hasnyálmirigyrák ellen fejlesztett mRNS-terápiát. A kísérletben 16 ember kapott oltást körülbelül 9 héttel a daganat-eltávolító műtét után. Míg nyolcuknál a vakcina nem váltott ki hatékony immunválaszt, és idővel visszatért a rák, a másik nyolc alanynál működött a terápia, és 18 hónappal később is rákmentesek maradtak.

A biokémikus erről ugyanazt mondta, mint az influenza elleni vakcinákról: a klinikai tesztelés zajlik, de a SARS-CoV-2-vel elbánó oltáshoz hasonló eredményről még nem számolhat be, mert a fejlesztések még tartanak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás

link Forrás