Azonosítottak 13 fehérjét a vérben, amelyek az agy koráról árulkodnak
12.10.
A fehérjék szintjének követésével meghatározható az agy életkora a tényleges életkorhoz képest.
agykutatás
Fabó Dániel: Mire jó az alvás, ha közben kikapcsol a tudat, és sebezhetők vagyunk?
12.01.
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Beigazolódott, hogy tényleg racionálisabb döntést hozunk, ha alszunk rá egyet
11.12.
Egyszerű mondásnak vagy népi hiedelemnek tűnhet, hogy „aludj rá egyet!”, de a Duke Egyetem kutatói most kísérletben igazolták, hogy az alvás segíti az agyat a döntéshozatalban.
A serdülőkori kannabiszhasználat az agykéreg elvékonyodásához vezethet
10.25.
Azok agyában, akik már 16 éves koruk előtt füveztek, könnyen roncsolódhat az idegsejtek közötti kommunikációt biztosító hálózat, amitől nehezebb lesz új dolgokat tanulni vagy emberekkel társalogni.
Az agytörzs károsodása állhat a hosszú covid fizikai és pszichológiai hatásai mögött
10.09.
A covidra adott immunválaszként fellépő gyulladásról van szó, az agytörzs légzéssel, fáradtsággal, szorongással összefüggő területein – állítják kutatók.
A régi, erős emlékek megakadályozzák, hogy új emlékképek alakuljanak ki
09.09.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
A nagy agynak nagy ára van
08.29.
Egy friss kutatás szerint a prefrontális kéreg gyors fejlődése evolúciós előnyhöz juttatta az embert, cserébe viszont épp ezek a területek öregszenek a leggyorsabban.
Másfél millió agyi felvételre eresztik rá az AI-t, hogy előre lehessen jelezni a demencia kockázatát
08.27.
Gépi tanulási algoritmus keresi majd az összefüggéseket a CT- és MRI-felvételek, illetve a páciensek kórtörténete között. A mintázatok alapján a demencia korai észlelésére és hatékonyabb kezelésére számítanak.
Megvan, hogy hol „laknak” az agyban a különféle szeretetek
08.26.
A finnországi Aalto Egyetem kutatói fMRI-vel térképezték fel a szeretet hat alaptípusát a romantikus szerelemtől a természetimádatig.
Feltárták a félelmet szabályozó agyi mechanizmust tajvani kutatók
08.22.
Amikor egerek agyában gátoltak egy idegpályát, az állatok folyamatos félelemben ragadtak – így derült fény a GABA és a glutamát alapú sejtáramkörök félelmet szabályozó szerepére.
Már az agyunk is tele van mikroműanyaggal
08.22.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
Az agyi betegségek megértésében jelenthet mérföldkövet egy új magyar kutatási eredmény
07.15.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóinak eredményei az Alzheimer- és Parkinson-kór, vagy a demencia terápiájához is közelebb vihetnek.
Maradandó agykárosodást okozhatnak az energiaitalos koktélok
07.05.
A koffein és az alkohol keverése kamaszkorban hasonlóan rombolja az agyat, mint a kokain, a kár pedig egy friss patkánykísérlet alapján pedig tartós is lehet.
Magyar kutatók fejtették meg, miért nem „látja” az agyunk a lényegtelen és zavaró elemeket
07.04.
A figyelmi vakság jelenségét magyarázó kutatás eredményeit a Nature Communications közölte.
Íme Gordonia, ami betekintést enged az emlősök agyának korai evolúciójába
06.25.
Az emlősszerű állat közel 250 millió évvel ezelőtt élt a mai Skócia területén. Paleontológusok most kiderítették, hogy testméretéhez viszonyított agymérete nagyobb volt, mint a korabeli hüllőké, így Gordonia a maga korában egész okosnak számított.