A Stonehenge valójában egy újkőkori politikai szövetség emlékműve lehet
Legalábbis Mike Parker Pearson, a University College London őstörténet-professzora szerint.
Legalábbis Mike Parker Pearson, a University College London őstörténet-professzora szerint.
Az efedrin nevű pszichoaktív alkaloidjáról ismert csikófarkat vérzéscsökkentőként és izgatószerként is alkalmazták az őskőkorszaki emberek.
Eddig dzsungel fedte el a Mexikó délkeleti részén található hatalmas ősi város romjait, de egy amerikai doktorandusz most LIDAR adatok böngészése közben teljesen véletlenül ráakadt.
Az időszámítás előtti 9. századi temetkezési helyen találtakkal szinte tökéletesen megegyező szerszámok és használati tárgyak eddig csak az évszázadokkal későbbre datált sírokból kerültek elő.
A svédországi Gotlandon talált megnyújtott, viking női koponyák, valamint precízen megmunkált, reszelt férfifogak arra utalnak, hogy a testmódosítás gyakorlata eltejedt volt a szigeten. De vajon mi volt a jelentése?
Nem földönkívüliek és nem is druidák építették, gyógyító zarándokhely, de egyben temetkezési helyszín is lehetett, amelynek köveit szárazföldön szállították a helyszínre. Jelenleg itt tartanak a Stonehenge-elméletek. Elképzelhető, hogy ennél közelebb nem is jutunk a megfejtéshez.
A kutatók négy, a 6-9. századból származó alföldi temetkezési helyről, több száz csontvázból vettek genetikai mintát, és eredményeik először adnak részletes képet az avar kori társadalom szerveződéséről. A Nature-ben megjelent kutatásról a vezető régésszel, Rácz Zsófiával beszélgettünk.
Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagját elemezve rekonstruálták a mai Dél-Olaszország időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti éghajlatát.
Az egykori Hispánia területéről előkerült lelet eddig nem ismert információkkal szolgál a több mint 2000 évvel ezelőtt kirobbant római polgárháború részleteiről.
A LIDAR technológiával feltérképezett 2500 éves városrendszer átírja a dél-amerikai ókor történetét.
A Ming-dinasztia idején szándékosan kevertek a cianobaktériumok, zuzmók és mohák megtelepedését segítő talajt a falazathoz.
Az eddig ismerteknél 10 ezer évvel korábbra datált őskőkori fegyveralkatrészek a Rhône völgyéből kerültek elő.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
Jeff LaFave igyekszik megfejteni, hogy vajon amazóniai óriáslajhárokat, hatalmas elefántféléket és teveféléket ábrázolnak-e a kolumbiai Serranía de la Lindosa mágikus, sziklákba vésett rajzai.
Az óriáslajhárokat és elefántszerű növényevőket ábrázoló dél-amerikai festmények évszázadokon át készülhettek. Amikor a Homo sapiens találkozott egy ismeretlen állattal, vörös okkerrel, azaz vasoxiddal örökítette meg.