Kilencvenegy éves korában elhunyt az 1971-es stanfordi börtönkísérletével világhírűvé vált pszichológus- szociálpszichológus, Philip G. Zimbardo.
„Uram, add, hogy borzasztó halált haljanak” – olvasható az 1600 évvel ezelőtt kőbe vésett könyörgések egyikén. Azért volt, aki itt is a csajozásra gondolt.
A Vernon C. Bain börtönhajót 800 főre tervezték, hogy enyhítsen a nagyváros börtönviszonyain, mégis pokollá vált a rajta fogva tartottak élete. Most a Budapest Galéria kiállításán lehet megismerkedni az úszó büntetőintézettel, egy fiatal New York-i kutató-művész tényfeltáró munkáján keresztül.
A nemrég Budapesten járt Philippe Bourgois antropológusként a terepmunka híve: a philadelphiai heroin- és a harlemi crackdílerek közé beépülve tárta fel, hogy a politikai-gazdasági struktúrák miként normalizálják az erőszakot, és hogyan profitál a hatalom az elnyomott vagy börtönbe zárt polgáraiból.
Mi a különbség egy magyar, egy amerikai és egy kolumbiai börtön között, és mennyit segít a fogvatartottakon a pszichológus? Erről kérdeztük az ELTE oktatóját, aki börtönpszichológusként mindhárom rendszert megismerte.
A túl sok rab és a börtönök túlzsúfoltsága egyenes következménye a kormány 2010 óta zajló büntetőpolitikájának, aminek lényege, hogy az is börtönben van, akinek enyhébb büntetés is bőven elegendő lenne.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy csendes elalvás helyett perceken át tartó fuldoklást és szenvedést eredményez az emberségesnek tartott kivégzési módszer. Az USA-ban több elítélt azt kéri, hogy inkább állítsák kivégzőosztag elé, de a Legfelső Bíróság szerint minden a legnagyobb rendben.
Mit tennél, ha valaki 20 dollárért akarna rád sózni egy másolt zenei cd-t, vagy laptop helyett egy rozoga írógéppel kellene beérned? Az amerikai börtönökben ülő elítélteknek nincs más választásuk: jóval a piaci ár felett vehetik meg a lejárt szavatosságú, de emberölésre garantáltan nem használható technológiát, amiért ráadásul többet kell dolgozniuk, mint az átlagembereknek.
A paranoid botrányhős John McAfee már 23 évesen a NASA-nak dolgozott, majd saját szoftverbirodalma tette világhírűvé, de számára igazán 60 fölött kezdődött az élet: elszigetelt jógaközpontját szektaként jellemezték, Belize-ben gyilkossági ügyekbe keveredett, és egy hajóra menekült, amikor adócsalás miatt körözni kezdték. Rejtélyes élete rejtélyes börtönhalállal végződött.
Börtönlázadásokkal és tömeges szökési kísérletekkel reagáltak az elítéltek a világ számos pontján arra, hogy a koronavírus-járvány alatt szinte semmilyen segítséget nem kapnak.Több intézményben centiméterekre alszanak egymástól a takarítatlan cellákban, szappanról és maszkokról pedig álmodni sem mernek.
Először az őrök kapnak maszkot, azután ha már mindnek van, a rabok maguknak is varrnak.
Az amerikai rabok között több COVID-19-cel megfertőzött beteget találtak, az epidemiológusok szerint a börtönökben megállíthatatlanul terjedhet el a kór, ráadásul ezeken a helyeken az ajánlott távolság megtartására sincs lehetőség. Az őrök és a fogvatartottak is aggódnak, a probléma az egész világon fennáll.
A sencseni bíróság szerint csak a hírnév és a vagyon iránti vágy hajtotta He Csiankujt és kutatótársait, amikor génszerkesztéssel próbáltak HIV-rezisztenciát elérni két ikerlánynál.
Elítéltek végzik az algoritmus betanításához szükséges informatikai kulimunkát két finn börtönben. De vajon kizsákmányolás vagy lehetőség a raboknak, hogy minimális pénzért ugyan, de számítógéppel és nem nehéz vasakkal dolgozhatnak?
Úgy tűnik, hogy a bűnözők bebörtönzésének fontosabb következménye, hogy az elítélt bűnöző bűntársai és rokonai kevésbé lesznek aktívak, mint az, hogy az illető maga nem tud bűnözni, mert börtönben ül. Közgázhíradó.