A magyar társadalom elsősorban igazságos politikai versenyt, erős fékeket és ellensúlyokat és kellőképpen megalapozott, megvitatott döntéseket vár el a politikai elittől, miközben relatíve kevésbé tartja fontosnak a részvételiséggel kapcsolatos szempontokat és az egalitáriánus követelményeket – derül ki az Europion októberi felméréséből.
Az autoriter politika a liberális demokrácia válságára a rend és a biztonság ígéretével válaszol, a jogot pedig a hatalom korlátjából ellenségeket gyártó politikai fegyverré teszi. Korszakunk egyik fő dilemmája így az, hogy miként védhető meg és állítható helyre a demokrácia saját jogállami elveinek feladása nélkül.
Polányi Mihály a fizika és a művészet eszközeivel igyekezett feltárni a korrupciómentes kormányzás és a társadalmi rend alapvonalait, és a tudós úttörő látomásai – a gazdasági gépektől az első közgazdasági oktatófilmig – ma is iránytűként szolgálhatnak a demokratikus építkezésben.
A választás estéjén átélt örömérzés aligha magyarázható kizárólag programokkal, kampánytechnikával vagy mandátumkalkulációval. Itt valami más is történt. A politikai esemény egy ponton történetté vált, a történet pedig sokak szemében hőstörténetté.
Mik a legtipikusabb választási csalások ma Magyarországon? Van-e rájuk jogorvoslat? Jogi podcastsorozatunk, a Petrocelli legújabb adásában Döbrentey Dánielt, a TASZ Választási Jogi Programjának vezetőjét faggattuk.
Ha áprilisban a Tisza győz, az annak a jele is lehet, hogy a magyar demokrácia felnőtt, de legalábbis kamaszkorba lépett, azaz eljutott oda, ahová a nyugati demokráciák eljutottak a hidegháború végére. A Fidesz sikere viszont azt mutathatja, hogy az érés folyamata még nem ért véget.
Hogyan döngölik földbe a konformista szavazatszámláló bizottságok és az antifeminista mozgalmak a demokráciát? Erről beszéltek osztrák és magyar kutatók az Osztrák Kulturális Fórumban.
Hogy jutott ebbe a helyzetbe Magyarország, és hogyan lehetne kilábalni belőle? A magyar jogállam hiányosságairól és egy elképzelt, sikeres kormányváltás kilátásairól beszélgettek szakértők a CEU Demokrácia Intézetében.
Egy friss finn kutatás szerint nagyobb eséllyel voltak 2020-ban életben azok, akik 1999-ben elmentek szavazni, mint azok, akik nem.
A Fidesz már az 1990-es évek végén úgy gondolta, hogy a magyar demokráciát a demokráciára, pontosabban az általa elképzelt demokráciára nevelés irányába kell továbbfejlesztenie, és Magyarországon szinte egyedüliként formálta saját képére ezt a fogalmat.
Hogyan képes a Fidesz választási győzelmeket aratni, miközben nem látszik, hogy az ország előre haladna? Szabó Andrea politológus szerint a kormányzó párt sokat tett azért, hogy kiépítsen egy minden mást felülíró integrációs rendszert, amely mindig összetereli a kellő mennyiségű választópolgárt.
„Az élet nem mehetett abban a kerékvágásban, ahogy addig, hiszen egyszerűen becsapták az embereket” – mondja Gordon István Lengyelország-szakértő a Qubit legújabb podcastjában arról, hogy a Tusk-kormány egyik napról a másikra menesztette a lengyel köztévé és közrádió felső vezetését.
Négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a kutatók a hatóságok és a társadalmi szervezetek kapcsolatát, és kiderült, hogy a populista kormányok csak a „sajátjaikkal” állnak szóba. A négy állam közül Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása.
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év alatt igyekezett átírni nemcsak a múltat, hanem a jelen kultúráját is. Arrafelé erősebb volt a cenzúra, élesebbek a politikai harcok az intézmények körül, és most, a Kaczyński-rendszer után meglehetősen nehéz az újrademokratizálás is.
A Transzformátor nevű szervezet kiáltványban szorgalmazza a demokratikus, szolidáris alapokon szervezett energiaközpontok létrehozását. Ezekre már Nyugat-Európában is akad példa, de mi kellene ahhoz, hogy itthon is megvalósuljanak?