Egérkísérletek mutatják meg, hogyan működik az embereknél a viszketés mechanizmusa
Kutatók azt találták, a viszketésnek megvan a saját „érzékszerve", méghozzá a testet borító legpuhább szőrszálak.
egér
Nyomozás indult az egykori egri Kepes Intézet kidobott és szétbarmolt dizájnpultja ügyében
Az előkerült dokumentumokból kiderül, hogy Eger városa stikában 30 ezer forintért vásárolta vissza a szeméttelepről az értékes, 4 milliós belsőépítészeti alkotást, majd 860 ezer forintért próbálta helyreállíttatni – kevés sikerrel.
Kontár módon összebarkácsolva került elő Egerben a hulladéktelepre dobott, impozáns műalkotás
A városi önkormányzat tavaly szétdaraboltatta és hulladéktelepre vitette az egykori Kepes Intézet utolsó, még az épületben maradt műtárgyát. Most diadalmasan bejelentette, hogy előkerült. De milyen állapotban?
Gyógyszer vagy placebo? Hogyan bizonyít az orvostudomány?
Mik az állatkísérletek korlátai? Miért nehéz objektíven mérni a fájdalomcsillapítók hatását? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Székletátültetés hozott meglepő javulást fiatal egerek termékenységében
Idős egerek bélbaktériumainak átültetése a várakozásokkal ellentétben javította a fiatal egyedek petefészek-működését, ami a jövőben új utakat nyithat a meddőség és a menopauza tüneteinek kezelésében.
Világító molylárvák vehetik át a kísérleti egerek helyét a laborokban
Az Exeteri Egyetem génszerkesztett viaszmoly-lárváit olcsó előállítani, sejtszinten hasonlóan reagálnak a gombás vagy bakteriális fertőzésekre, mint az emlősök, a használatuk pedig etikai szempontból is kevésbé kifogásolható, mint az egereké.
Darabokra vágták, majd hulladéktelepre szállították az egyházhoz került egri Kepes Intézet utolsó megmaradt műtárgyát
A nemzetközi hírű Kepes György hagyatékára épülő intézmény idén megszűnt Egerben, az épületet az érsekség vette át. Egyetlen tárgy maradt benne, egy kortárs tervezőcsoport belsőépítészeti műve – ennek estek neki és hajították szemétre, bár a város azt mondja, restaurálni akarják.
A magzatvízen keresztül ültettek emberi sejteket egerekbe, ami megkönnyítheti az ember-állat kimérák létrehozását
Jobban túlélnek az emberi bél-, máj- és agysejtek az egerekben, ha nem közvetlenül az embrióba juttatják, hanem laborban organoidokká növesztik, és a magzatvízhez adják őket.
Ezentúl kevesebb laboratóriumi egér is elég lehet a gyógyszerfejlesztéseknél
Olyan új technológiát fejlesztettek ki kutatók, amellyel egyetlen egéren egyszerre 25 antitestet lehet tesztelni. Ez gyorsabb tesztfolyamatot és kevesebb laboratóriumi egeret jelent.
Gyapjas egereket hoztak létre a tudósok, akik újjá akarják éleszteni a gyapjas mamutokat
Kicsiben kell kezdeni, hogy nagyot lehessen alkotni.
Elsősegélyben részesítik ájult társaikat az egerek
Két egymástól független kutatásban is megfigyelték, hogy a fiatal állatok harapdálják és lökdösik a bajba jutott egeret, sőt, az eszméletlen beteg nyelvét is oldalra húzzák, hogy szabadon hagyják a légutakat.
A jobb memória titka: a camembert
A sajtban található mirisztamid nevű zsírsav az egerek esetében javította az emlékezőképességet, a fogyasztása után megemelkedő BDNF-szint alapján pedig a kutatók úgy gondolják, hogy a kognitív hanyatlás ellen is hasznos lehet.
Elkészült a Moculus, az egerekre optimalizált magyar VR-eszköz
A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.
Az epigenetikai memória felelhet azért, hogy a diéta után visszahízzuk a leadott kilókat
A jelenséget feltáró Ferdinand von Meyenn, a Zürichi Műszaki Egyetem professzora a Qubitnek elmondta, hogy a felfedezés precíziós terápiáknak ágyaz meg, de ezek kifejlesztése még évekbe telik.
Feltárták a félelmet szabályozó agyi mechanizmust tajvani kutatók
Amikor egerek agyában gátoltak egy idegpályát, az állatok folyamatos félelemben ragadtak – így derült fény a GABA és a glutamát alapú sejtáramkörök félelmet szabályozó szerepére.