Tízezer évvel ezelőtt még a róka és a vadmacska is kedvelt ételnek számított
A kutatók eddig úgy vélték, hogy a kisebb ragadozókat elsősorban a prémjükért vadászták, de a leletek elemzése arra utal, hogy a húsuk sem veszett kárba.
A kutatók eddig úgy vélték, hogy a kisebb ragadozókat elsősorban a prémjükért vadászták, de a leletek elemzése arra utal, hogy a húsuk sem veszett kárba.
Hatvan év alatt 158 százalékkal nőtt a megtermelt élelmiszer mennyisége, eközben a népesség 152 százalékkal nőtt. Úgy tűnik, van elég élelmiszerünk, de a kereskedelmi politikákat és gyakorlatokat sürgősen újra kellene gondolni.
Az olcsón és minden másnál környezetkímélőbben tenyészthető óriáskígyók húsa állítólag van annyira ízletes, mint a baromfié.
A WWF friss, konkrét javaslatokat is tartalmazó étrendi országjelentése szerint a magyarországi táplálkozási szokások nem felelnek meg a nemzetközi egészségügyi ajánlásoknak, ráadásul az elfogyasztott ételek előállítása is fenntarthatatlan módon folyik.
Táplálóbb és a környezetnek is jobb a hibrid rizs, ami mandulás vagy vajas illatával és marhahúsra emlékeztető ízével egy komplett étkezést is kitehet.
Két legyet egy csapásra: az ehető gombák termesztéséhez nem kell túl sok termőtalaj, ráadásul növekedésük során rengeteg szén-dioxidot is képesek megkötni.
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.
Létezik hiperlokálisabb étel annál, amit néhány emelettel lejjebb, egy beltéri vertikális farmon termesztenek? A svéd főváros fotómúzeumában felszolgált saláta, petrezselyem, bazsalikom és menta sem földet, sem napot nem lát, viszont finom, és nem drágább, mint a spanyol import.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokokon megjelent cikkében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentését elemzi.
A hamis banánt ma csak Etiópiában fogyasztják, de a növény a sajátos tulajdonságainak köszönhetően máshol is termeszthető lehet, és több mint százmillió ember élelmezési problémáira kínálhat megoldást.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás globális helyzetéről beszámoló friss jelentés szerint hiába tapasztalható előrelépés egyes területeken, a világ inkább visszafelé halad, és nem elsősorban a pandémia miatt.
A 20. században stabilan nőtt az intelligenciahányados, mostanra azonban megfordulni látszik a Flynn-effektus. Az egyelőre lokális jelenségnek többféle oka lehet az életmódtól az oktatásig.
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.