Miben különbözött az 1972-1973-as és az idei ragadós száj- és körömfájás járvány? Fel van-e készülve az állatorvostudomány a régi-új betegség megjelenésére? Miként lehet megelőzni a lakossági pánikot? A Qubit podcast vendége Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese.
A céget ért hétfői kibertámadás után eltűntek az Asahi termékei a japán boltokból, és a vállalat egyelőre a megrendelések „kézi feldolgozására” állt át.
Legalábbis a New Scientist szerint.
A kutatók a mobiltelefonokban használtakhoz hasonló méretű akkumulátor cella prototípust építettek, amelyben a borkészítésnél használatos savakkal helyettesítettek összetevőket.
Az emberiség története összefonódik a szarvasmarháéval, és mára egymilliárd él belőlük a Földön, de jótéteményeik mellett van egy hatalmas bűnük is.
Mi a közös a csokiban, a samponban, a pizzában és a dezodorban? A pálmaolaj, aminek környezetkímélőbb és egészségesebb alternatívája lenmagipari melléktermékből készül.
Egy friss jelentés szerint évente 153 millió tonnányi élelmiszer megy kárba az EU-ban, pedig már a mezőgazdasági üzemekben keletkező pazarlás visszaszorításával meg lehetne állítani az élelmiszerárak inflációját.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
Egy nemzetközi kutatócsoport közel 200 ország 170 növényi és 16 állati termékének emissziós mutatói alapján azt modellezte, hogy a mezőgazdasági termelés mekkora mennyiségű szén-dioxiddal, metánnal és dinitrogén-oxiddal terheli a környezetet.
Hópehely, Balatoni rózsa, Arany Chipke, Botond, Démon, Katica: mai magyar fajták, amelyeket egy 1960-ban indult, több évtizedig tartó nemesítési program eredményeként hoztak létre a nemzetközi élvonalba tartozó hazai burgonyakutatók, akik mostanra a legveszélyesebb növénybetegségekkel, kártevőkkel szembeni rezisztenciát is elérték.
Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.
A kávé olyan élvezeti cikk, amiben mindig lehet újdonságot találni: a hétköznapi halandók valószínűleg soha nem fogják megkóstolni az cibetmacska- vagy elefántürülékbből származó főzeteket, ahogy a denevérhányásos ínyencséget sem, de vannak, akik komoly összegeket adnak ki értük. Hogy jutottunk idáig?
Széchenyi István kedvenc vegyésze, a német Friedrich Accum 1820-ban megjelent könyvében kíméletlenül dokumentálta, hogyan uralták el a profit érdekében felhasznált kémiai adalékanyagok az éppen kialakulófélben lévő élelmiszeripart, és hogyan vált gyakorlattá a fogyasztók átverése.
A klímaváltozásnak vannak vesztesei és nyertesei is: úgy tűnik, hogy a fejlábúak jól érzik magukat a melegebb vizekben. Jó ötletnek tűnhet kihasználni ezt a trendet, és elkezdeni húsukért tenyészteni ezeket az állatokat, de kutatók szerint amilyen hirtelen megindult a poliplufi, olyan könnyen ki is pukkadhat.
Miközben a szigorú vallási előírásoknak megfelelő élelmiszerek iránt dinamikusan nő a kereslet a világon, januártól tilos a kóser és halal vágás Belgiumban. Az előzetes bódítás nélküli rituális eljárások szabályozását Európában olykor képmutató állatvédelmi megfontolások határozzák meg.