Egy friss kutatásban a jelentkezőknek kockával kellett dobniuk, és jelenteniük kellett az eredményt. Ha embernek jelentettek, többnyire őszinték voltak, ahogy megjelent az AI, megkezdődött a sunnyogás.
Több mint 100 kutató, szakember és gondolkodó hívja fel a figyelmet arra, hogy ideje rendbe tenni a technológia erkölcsi kérdéseit, mielőtt túl késő lenne. Öt pontba szedték a legfontosabbakat.
Józan ésszel elképzelhetetlen, hogy valaki jó ötletnek tartsa egy atomháború elindítását, de amíg van bomba, ott a veszély is – az pedig, hogy lehetségessé vált az egész emberiséget elpusztítani egy esetleges atomháborúval, megváltoztatta a filozófiát, az ember és a természet viszonyát, illetve a háborúról való gondolkodást is.
Egy nemrégiben megjelent amerikai tanulmány szerint nem igaz, hogy azok, akik nem hisznek Istenben, az erkölcsi törvényekben sem hinnének, igaz, a tekintélyt kevésbé tisztelik, mint a felmérés vallásos válaszadói.
Az amorális családközpontúság olyan viselkedésre utal, amikor az erkölcs csak a családon belül kötelez, azon kívül megengedhető az amorális viselkedés. A kutatások szerint a magyar társadalomra éppen ez a jellemző, és részben ez a magyarázata annak is, hogy társadalmunk olyan elfogadó a rendszerváltás után megjelenő új oligarchák viselkedése iránt.
Pakisztánban az elmúlt egy évben több mint 440 ezerszer töltötték le a Tindert, közel 300 ezerszer az LMBT közösség társkeresőjének számító Grindr-t. A hatóságok szerint a társkereső alkalmazások erkölcstelen tartalmat terjesztenek.
Az egyik legizgalmasabb diskurzus a kortárs erkölcsfilozófiában arról zajlik, hogy létezik-e egyáltalán erkölcsi karakter, ami tartósan jellemezhet egy személyt. Ha ugyanis igaz az az etikai nézet, amely szerint ilyen értelemben nincs állandó jellemünk, úgy könnyen lehet, hogy az erkölcsi egyenrangúság tézise megállja a helyét. Megállja?
A legtöbb országban törvény tiltja, hogy az ember nem publikus információk birtokában részvényekkel kereskedjen. Biztos, hogy jól van ez így? És mi a helyzet az antik szőnyeggel vagy az autószerelővel?
A járvány által felvetett problémák nem tisztán egészségügyi, hanem mélyen filozófiai kérdések is, amelyek megválaszolásához komolyan el kell gondolkodnunk olyan alapvető kérdésekről, mint hogy miben áll az emberi élet értéke, és mit jelent az igazságosság.
Empirikus kutatások szerint a morálfilozófusok sok kérdésben szigorúbb etikai elveket vallanak, mint mások, ám ezeket az elveket éppoly kevéssé követik, mint bárki más: nem válaszolnak diákok e-mailjeire, nem tartják a kapcsolatot édesanyjukkal, és a szervezeti tagdíjaikat sem fizetik gyakrabban. Jó emberek a morálfilozófusok? És ha nem, miért legyenek mégis azok?
Ha elfogadjuk, hogy szükséges egyfajta társadalmi kontroll és előzetes szabályozás, mielőtt rászabadítjuk közösségeinkre az újabb és újabb találmányokat, akkor a természettudósok mellett történészek, filozófusok, szociológusok, pszichológusok munkájára lesz szükség, írja Eszik Veronika, az ELTE BTK Atelier munkatársa.
Egyre többen vannak, akik szerint a vegetáriánus táplálkozás nemcsak egy a lehetséges opciók közül, hanem az egyetlen morálisan elfogadható választás. De mit mond erről a kortárs morálfilozófia?
A politika, a piac, a nép vagy egyetlen programozó dönt majd arról, mit tegyen egy önvezető autó, ha baleset fenyeget? Miért nem feltétlenül jó a kevesebb közúti baleset gazdasági és egészségügyi szempontból? Mi lesz a kamionsofőrökkel? Aki válaszol: Patrick Lin filozófus, robotetikus.
Kit üssön el egy önvezető autó, ha elkerülhetetlen a baleset, és te dönthetsz életről és halálról? A magyarok a magas státuszúak, a fiatalok és a nők életét kímélnék meg leginkább.
A Terror című minisorozat vegyes fogadtatásra talált a kritikusok között, pedig a lassú történetvezetés mögött alapvető filozófiai kérdésfeltevések húzódnak meg. Kihez maradjunk lojálisak a végletekig feszült helyzetekben: társadalmunkhoz, egyéni érdekeinkhez vagy a morális törvényhez?