„A valóság teljes és következetes leírásához nem-algoritmikus megértésre van szükség, amely túlmutat bármely számítógép képességein” – írják a kanadai kutatók.
Más erkölcsi normák vonatkoznak arra, amikor egy-egy jogunk gyakorlásával, egy-egy döntésünkkel elsősorban saját magunk felett rendelkezünk, és mások arra, amikor a politikai jogaink gyakorlásával elsősorban mások felett rendelkezünk.
Egy San Franciscó-i luxusvillában tartottak világvége-konferenciát a techvilág befolyásos alakjai. Erre szerintük azért volt szükség, mert a nagy cégeket (OpenAI, Google) csak addig érdekelték a féktelenül fejlődő AI veszélyei, amíg el nem kezdtek profitálni belőle.
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Mi történik, ha a kódom felét a ChatGPT írja? Jó ötlet mindent a generatív MI-re bízni? Mit jelent ez a nem nyílt forráskódú szoftverek nyelvére fordítva? A HunCERT szerdai kiberbiztonsági meetupján több volt a kérdés, mint a válasz.
A fosszíliák tanulmányozása nem csupán a földtörténet egy-egy pillanatának rekonstruálására ad alkalmat, hanem arra is, hogy eltűnődjünk a geológiai léptékű változáson és a saját életünk mulandóságán. Míg a csillagászat a hatalmas térbeli, az őslénytan a nem-emberi időléptékekre, a mély múltra világít rá.
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Száz éve, 1924-ben született a tudományfilozófus, aki előszeretettel jellemezte magát az áltudományok védelmezőjeként, a tudományos módszer ellenségeként, miközben visszafordíthatatlanul átalakította a tudományfilozófia történetét és módszerét.
Amikor egy társuk elpusztul, a különböző állatok – a csimpánztól az elefánton át a szürkelúdig – különbözőképpen reagálnak rá. De ez vajon azt is jelenti, hogy képesek a gyászra, vagy az csak az ember sajátja?
A Netflix minisorozata és dokumentumfilmje újra felveti a kérdést: önvédelemnek lehet-e tekinteni egy mélyen abuzív kapcsolatban a bántalmazóval szembeni erőszakos fellépést akkor is, amikor az éppen nem abuzál, hanem alszik vagy békésen tévézik?
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
Önmagunk szabadságát megismerni, kivívni és megvalósítani csak szenvedély, és nem a közhelyhalmazokat köröztető észszerű diskurzusok által által vagyunk képesek – írja Tóth Olivér István filozófus Kemény Lili regényéről, a Nemről.
Kóklerek, szélhámosok, mágusok, vagy a modern tudomány előfutárai? Az alkimisták évszázadokig, sőt évezredekig próbálták megfejteni a bölcsek köve, az aranycsinálás vagy a homunkulusz titkát. De vajon mire jutottak, és hol tartana a világ nélkülük?