Száz éve, 1924-ben született a tudományfilozófus, aki előszeretettel jellemezte magát az áltudományok védelmezőjeként, a tudományos módszer ellenségeként, miközben visszafordíthatatlanul átalakította a tudományfilozófia történetét és módszerét.
Amikor egy társuk elpusztul, a különböző állatok – a csimpánztól az elefánton át a szürkelúdig – különbözőképpen reagálnak rá. De ez vajon azt is jelenti, hogy képesek a gyászra, vagy az csak az ember sajátja?
A Netflix minisorozata és dokumentumfilmje újra felveti a kérdést: önvédelemnek lehet-e tekinteni egy mélyen abuzív kapcsolatban a bántalmazóval szembeni erőszakos fellépést akkor is, amikor az éppen nem abuzál, hanem alszik vagy békésen tévézik?
A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
Budapestre látogatott Ramon López de Mántaras, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik európai úttörője, és elmondta, hogy szerinte mitől kell tartani, ha az AI-ról van szó, és mi az, ami miatt egyelőre felesleges aggódni.
Önmagunk szabadságát megismerni, kivívni és megvalósítani csak szenvedély, és nem a közhelyhalmazokat köröztető észszerű diskurzusok által által vagyunk képesek – írja Tóth Olivér István filozófus Kemény Lili regényéről, a Nemről.
Kóklerek, szélhámosok, mágusok, vagy a modern tudomány előfutárai? Az alkimisták évszázadokig, sőt évezredekig próbálták megfejteni a bölcsek köve, az aranycsinálás vagy a homunkulusz titkát. De vajon mire jutottak, és hol tartana a világ nélkülük?
Atoosa Kasirzadeh mesterséges intelligenciával foglalkozó filozófussal a Sziget Fesztiválon tartott előadása után beszéltünk az európai AI-szabályozásról, a technológia jövőjéről és egzisztenciális kockázatokról.
Milyen folyamatok vezethetnek a republikánus elnökjelölt újraválasztásához, mi a helyzet az USA-ban a woke mozgalommal, a szólásszabadsággal, és mit akar vajon Elon Musk és Peter Thiel? Aki válaszol: Miklósi Zoltán politikai filozófus, a CEU Politikatudományi Tanszékének oktatója.
Jön? Megy? Eltűnik? Előttünk van a múlt vagy mögöttünk? Miért fentről lefelé rajzoljuk a családfát? Az, ahogyan beszélünk az időről, többet árul el rólunk, mint magáról az időről – ami lehet, hogy nem is létezik.
Philodémosz Az Akadémia története című tekercse a Vezúv 79-es kitörése után szenesedett el, de a felbecsülhetetlen herculaneumi leletbe a legújabb digitális technikákkal már bele lehet pillanatani.
Az ezredforduló környékének egyik legnagyobb hatású amerikai filozófusa nemcsak az akadémiai közösség felé nyitott, de arra is rámutatott, hogy a filozófiai kérdések nem egymástól elszigetelt absztrakt problémák, hanem mindennapi életünk részei. Április 19-én, 82 éves korában hunyt el.
A görög filozófusoktól mindenki elvárta, hogy 60 éves koruk felett is szellemi képességeik teljes birtokában legyenek, de a rómaiaknál már gyakoribb volt a mára tömegeket érintő időskori kognitív hanyatlás, derül ki egy friss kutatásból.
Létezhet-e egyszerre többfajta igazság? Miért versenyezhet 2024-ben az USA elnökségéért két hülyén viselkedő öregember? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Pléh Csaba akadémikussal, kognitív kutatóval Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense beszélget.
Geoffroy de Lagasnerie könyve vakmerő családellenes manifesztum: a szerző szerint a családi viszonyok szükségszerűen a boldogtalanság forrásai, és a boldogság kulcsát a baráti kapcsolatok jelentik – akár szexszel, akár anélkül.