Videójáték-szoba, étterem, pólónyomtató, főzőtanfolyam, fúrókészlet-kölcsönző és zenestúdió: az igazi 21. századi könyvtár nagyvárosi nappali, műhely és közösségi tér is egyben. Meglátogattuk Helsinki büszkeségét, és mire a tetejére értünk, leesett az állunk.
Utánajártunk a magyar Facebookon futótűzszerűen terjedő történetnek, és van egy rossz hírünk a sasrajongóknak. Illetve egy jó hírünk a darázsölyvrajongóknak.
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
Miért szeretik a rendőröket a finnek, miért kapnak a megszületett csecsemő mellé egy dobozt, és mi az a mökki? Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója szemléletes előadásban árulta el a finn titkot, amiben az a legjobb, hogy nem titok.
Hogyan hat a gyerekekre a digitalizáció, mit kezdjünk vele az oktatásban, és mit tanulhatunk a finnektől? Erről beszélgetett csütörtökön Balatoni József történelemtanár, Vladár Zsuzsa, az ELTE docense, Halácsy Péter, a Budapest School alapítója és Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa.
A fosszilis fűtőanyagok helyett Finnország fővárosa egy eléggé valószínűtlen, ám a közelében annál nagyobb mennyiségben előforduló erőforrást aknázna ki, amellyel Helsinki háztartásainak 40 százalékát tudnák fűteni.
Van házi feladat, vannak tanórák és tankönyvek, cél az ismeretanyag átadása, és a diákok számot is adnak a tanultakról, Finnországban mégis mindenki szeret iskolába járni. Miért? Galambos Attila oktatásfejlesztő helyszíni beszámolója.
A 430 méterrel a föld alá épített létesítmény akár 100 ezer évig, a kiégett nukleáris fűtőelemek teljes lebomlásáig képes lesz tárolni a radioaktív hulladékot. Már csak az a kérdés, hogyan lehet jelezni a veszélyt a távoli jövő generációinak.
Az elektromos járművek terjedése és a megújuló energia tárolásának igénye az akkumulátorgyártást is pörgeti, de a folyamatot fenntarthatóvá kell tenni, ami nem kis feladat – a nyersanyagok bányászata és a fémmegmunkálás bizony szénkibocsátással jár, és atomenergiára is szükség lesz. Megoldás: a körkörös gazdaság.
Hány életév nyerhető azzal, ha hiszünk a jövőben? Mennyire tudjuk valójában előrejelezni, mi lesz száz év múlva? Hogyan dolgozik egy olyan kormány, amelyet valóban érdekel a jövő, és irigyeljük-e a szomszédot, ha nyolc kart növeszt?
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
Az összeg az állami támogatásokat és segélyeket váltaná ki, és 18 év fölött mindenkinek automatikusan járna, aki elköltözött otthonról, és a tanulmányaiban vagy a munkában eljutott egy bizonyos pontra. A 20 ezer euróval feltöltött alapszámlát úgy találták ki, hogy az egyetem gyors elvégzését és a munkába lépést is ösztönözze.
Majdnem 10 éve már, hogy a finn könyvtárak elkezdték felvenni kínálatukba a társasjátékokat, és a kezdeményezésből igazi sikertörténet lett. Egy 140 ezres városban mintegy 250 darabos kollekcióból kölcsönözhetnek ingyen az érdeklődők, és még a játékboltok sem járnak rosszul.
Két éven keresztül 2000 finn munkanélküli kapott havi 175 ezer forintnak megfelelő összeget, és bár ez a munkavállalási kedvet nem erősítette jelentős mértékben, a résztvevők mentális egészsége javult, önállóságuk nőtt. A gazdasági válság miatt több országban újra szorgalmazzák a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.
Szinte az egész világsajtón végigment a finnek munkaidő-csökkentő programjának híre, ezért a kormánynak a Twitteren kellett magyarázkodnia.