A csimpánzok olyan sebességgel kommunikálnak egymással, mint az emberek
A csimpánzok összetett, kézjelekkel történő társalgása 120 milliszekundumos átlagos válaszidővel zajlik, ami közel áll az emberi párbeszéd gyorsaságához.
A csimpánzok összetett, kézjelekkel történő társalgása 120 milliszekundumos átlagos válaszidővel zajlik, ami közel áll az emberi párbeszéd gyorsaságához.
Egy vadon élő szumátrai orangután egy helyiek által ismert gyógynövény nedveivel kente be az arcán keletkezett sérülést. A kutatók szerint Rakus szándékosan kezelte a növénnyel a sebet, ami ezután egy hónap alatt tökéletesen be is gyógyult.
A 3 méter magas, több mint 200 kilós majom 2,3 millió évvel ezelőtt jelent meg a mai Kína déli részén, és akkoriban tűnt rejtélyes körülmények között, amikor a Homo sapiens megjelent.
Míg az emberek, a főemlősök és a majmok szinte ugyanúgy másznak fára, lefelé egészen más a mozgásuk, ami a kar ízületeinek eltérő evolúciójának köszönhető.
A University College London kutatói azért ásták bele magukat az önkielégítés őstörténetébe, mert az evolúciós szempontból költséges és pazarló tevékenységnek tűnt – pedig megvan rá a magyarázat.
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
A SUPYN fehérje több tízmillió éve alakult ki egy főemlős ősünket megfertőző retrovírusból, és korai fejlődési szakaszukban máig védi az emberi embriók sejtjeit egyes kórokozók ellen.
Az Oxfordi Egyetem kutatói rézuszmajmok csoportjait vizsgálták, és azt találták, hogy a társaságkedvelőbb egyedeknél inkább a hasznos bélbaktériumok vannak túlsúlyban, a kevésbé szociális majmoknál viszont a patogén mikrobák szaporodnak.
Egy nemzetközi kutatócsoport friss felmérése azt vizsgálta, hogy milyen kompromisszumokra lennének hajlandók a látogatók a főemlősök védelme érdekében. A legtöbben nem akarnak szemetelni, sokan nem akarnak maszkot hordani, a mostani adatokból kiderül, hogy milyen egészségvédelmi intézkedéseket éri meg bevezetni a majommegtekintő helyeken.
Az emberi hangszálakról hiányzik a hanghártya és a főemlősökre jellemző ballonszerű gégeszerkezet. Bár ezek elengedhetetlenek a hangos és magas hangok létrehozásához, amire az állatvilágban szükség lehet, gátolják a hangmagasság hatékony és rugalmas szabályozását.
Egy új kutatás szerint az úgynevezett Angelina Jolie-gén lehet a felelős azért, hogy más főemlősöknél sokkal hajlamosabbak vagyunk a rákos betegségekre.
A Zürichi Egyetem egy friss kutatása szerint a szumátrai és borneói orangutánok tanulási mintázatai attól is függenek, hogy milyen neműek: a hímek inkább egy másik csoport tagjait utánozzák, a nőstények viszont az anyjuk viselkedését másolják.
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.
Nemcsak az ember, de más főemlősök is képesek tárgyakra való rámutatással kommunikálni – derítették ki csimpánzokkal, bonobókkal, gorillákkal és orangutánokkal végzett kísérletekkel a CEU és a Max Planck Intézet kutatói.
Az eddig is világos volt, hogy az ember túlszaporodása nem tesz jót a főemlősöknek, de arról most sikerült elegendő adatot szerezni, hogy az emberi közelség elszürkíti a csimpánzok csoportspecifikus viselkedését is. Egyre több érv szól amellett, hogy a természetvédelem a fajok kulturális viselkedését is figyelembe vegye.