Bár a legnagyobb napenergia-termelő ország továbbra is Kína, amit jócskán lemaradva követ az Egyesült Államok és India, Magyarországon az egy főre jutó termelés több mint háromszorosa a világátlagnak.
A BP a megújulók helyett ismét a fosszilis energiahordozókban látja a jövőt, és most nagyon örül ennek a felfedezésnek.
Egy friss kutatás három geotermikusan aktív régiót talált a bolygón, amik szén-dioxid-kibocsátás nélkül kitermelhető héliumkészleteket rejthetnek. A hélium elengedhetetlen a szupravezető mágnesek hűtéséhez, nélküle sem részecskegyorsítók, sem az MRI-k nem működnének.
A klímaváltozással és energetikával foglalkozó Ember agytröszt szerint a napenergia tavaly az Európai Unió áramtermelésének 11 százalékát adta, míg a szénerőművek csak a 10 százalékát. A siker kulcsa az, hogy egyre több napelemet telepítünk.
A fogyasztók attól tartanak, hogy az elnök által kilátásba helyezett vámok miatt ezek a termékek jelentősen megdrágulnak majd, így még időben nekiláttak bespájzolni belőlük.
2025-től biztosít majd adatokat a MethaneSat, az a mosógép méretű műhold, ami naponta 15-ször kerüli majd meg a Földet és 140 méteres felbontással azonosítja a kibocsátási pontokat.
Rá lehet-e bízni a megújulókra a magyar villamosenergia-rendszert? A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője, Toldi Ottó válasza az ELTE Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának kritikájára.
A palagáz kitermelése, a cseppfolyósított földgáz szállítása és felhasználása egyszerre szól a készletekről, a kitermelési technológiáról, a kereskedelemről és a politikai haszonszerzésről. Csodafegyver az LNG, vagy út az ökológiai katasztrófa felé?
A Másfél fok friss összefoglalója rámutat, hogy a földgázbehozatal és -felhasználás egyáltalán nem klímatudatos megoldás, ha a 1,5 Celsius-fokos klímacélt be kívánja tartani az EU, akkor s keresletcsökkentésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Az Eurostat az augusztustól novemberig tartó adatokat vetette össze 2017 és 2021 azonos időszakának adataival.
Nem elég az ipart takarékosságra inteni, az ellátásbiztonsághoz és a környezetvédelmi célok eléréséhez az is kell, hogy a lakosság is visszafogja a fogyasztását – mondta a Magyar Tudomány Ünnepén tartott szerdai előadásában Aszódi Attila.
Oroszország erővel bírta rá a világ többi részét a zöld fordulatra. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint még ebben az évtizedben platózik, majd csökkeni kezd a fosszilis energiahordozók iránti igény.
A fosszilis fűtőanyagok helyett Finnország fővárosa egy eléggé valószínűtlen, ám a közelében annál nagyobb mennyiségben előforduló erőforrást aknázna ki, amellyel Helsinki háztartásainak 40 százalékát tudnák fűteni.
A University College London kutatói abból indultak ki, hogy jelenleg a globális kénellátás több mint 80 százalékát a kőolaj és a földgáz feldolgozása biztosítja.
A földgáz ugyan fosszilis energiahordozó, amelynek használatát a klímavédelmi célok elérése érdekében mérsékelni kell, de ezzel a konyhában tesszük ki nagyobb veszélynek a fejlődő országok lakosságát.