Kiszámolták, hogy a trópusi eső aranyat ér
A Leedsi Egyetem kutatói szerint a rendszeres esőzés évente 20 milliárd dolláros hasznot hoz Brazíliának, miközben az erdők védelmére ennek csak a töredékét költik.
A Leedsi Egyetem kutatói szerint a rendszeres esőzés évente 20 milliárd dolláros hasznot hoz Brazíliának, miközben az erdők védelmére ennek csak a töredékét költik.
Friss leletek szerint már évezredekkel az első földművelők érkezése előtt arathatták a vadárpát a közép-ázsiai vadászó-gyűjtögetők, akik így gabonán, pisztácián és almán élhettek vígan a térségben.
Van olyan, hogy egy nagyváros csődközelbe jut, de ami Budapesttel történik az elmúlt évtizedekben, arra Európában nem látni példát. A magyar GDP több mint harmadát megtermelő főváros gondjait a látszat ellenére nem annyira gazdasági, mint politikai tényezők szaporítják.
Lehet hinni az őstermelőnek vagy a címkének, hogy a megvásárolt alma, tej vagy méz tényleg bio? Egyáltalán mit jelent ez, és miért fontos? A Glossza podcast új adása kertészmérnök és etnobotanikus szakértőkkel járja körül a témát.
Aszálytűrőbb fajták nemesítésével, precíziós gazdálkodással és felelősebb vízhasználattal fenntarthatóvá lehet tenni a mezőgazdaságot – a technológia készen áll, és már támogatást is lehet kérni rá.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
GPS-szel szántó traktor, talajszondázó okosszenzor, permetező drónraj, műholdas termésbecslés – az agrárvilág lendületes csapásokkal halad a jövő felé, derült ki a Budapesten a múlt héten megrendezett 13. Európai Precíziós Mezőgazdasági Konferencián.
Minden eddigi rekordot megdöntő árbevételt ért el tavaly a Mol Vidi FC csapatát működtető gazdasági társaság. De honnan szakadt hirtelen ennyi pénz a fehérváriak nyakába, és mihez kezdenek vele? Közben a friss harmincszoros bajnok Ferencvárosnál komoly pénzügyi gondok vannak. Csődbe mehet az ország legnépszerűbb csapata?
A Puskás Akadémia kis híján végrehajtotta azt a csodát, hogy a liga harmadik legnagyobb büdzséjével kiesett, a Kisvárdától azonban az anyagi lehetőségeket nézve a bennmaradás is kisebbfajta csoda volt.
Az utóbbi években felrobbantak a teniszszövetség bevételei: 2010 és 2017 között meghuszonhétszereződött a pénz, amiből gazdálkodhat. Az állami támogatások az emberminisztériumtól érkeznek, és tavaly a teljes bevételek háromnegyedét tették ki.
A magyar futball lassan belefullad a pénzbe, anélkül, hogy komoly eredményt produkálna. Közben annyi pénzből, amennyiből a DVSC futballistái csak botladoznak, Győrben világverő kézilabdacsapatot építettek.
A 2010-es összeg több mint tízszereséből gazdálkodhatott tavaly a Csányi Sándor vezette szövetség. Tavaly év végéig már közel 600 pályát adtak át, további 96 megépítését tervezik.
946 millió forintot kaptak a BL-be be sem jutott magyar csapatok, 624 milliót az onnan kiesett Ferencváros.
Nemzetközi szinten is nagyvonalú költségvetésből gazdálkodhattak tavaly a legjobb magyar női kézilabdaklubok, némelyik másfélszer annyi pénzből, mint az előző évben. Egyszeri támogatások és tao-pénzek nélkül azonban a legtöbben még a béreket sem tudnák kifizetni.
Minden évben csalódás a magyar bajnok szereplése? Nem, ha a pénzt is megszámoljuk, ez a realitás.