A 2018-ban indult kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyarokhoz köthető egyének már honfoglalás előtt megjelentek a Dunántúlon.
A jelenséget feltáró Ferdinand von Meyenn, a Zürichi Műszaki Egyetem professzora a Qubitnek elmondta, hogy a felfedezés precíziós terápiáknak ágyaz meg, de ezek kifejlesztése még évekbe telik.
A tudományterület és a hozzá kapcsolódó genetikai, ökológiai és neurobiológiai ismeretek hatalmas társadalmi jelentőségű felismerések alapjául szolgáltak. De mely területeken tették életünket biztonságosabbá, kényelmesebbé, egészségesebbé? Aki válaszol: Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadója.
A jégkorszaki kisfiú maradványaira olyan jó állapotban bukkantak rá a régészek, hogy a DNS-éből páratlan megállapításokat tudtak tenni.
A megfelelő étrend mellett egy gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a kutatók a káros fehérjék agyi felhalmozódásának ellenszereként.
A Sverris sagában az ostromló csapatok egy holttestet dobnak a kútba, hogy tönkretegyék az ostromlottak ivóvizét. Egy friss DNS-vizsgálat szerint a kútban talált csontváz akkor kerülhetett oda, amikor a saga játszódik.
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó és Kopasz Bálint olimpiai bajnok kajakozó a Biomeet konferencián beszélgetett Takácsy Lilla sportdietetikussal és Vernes Réka háziorvossal arról, mit esznek és mit tesznek azért, hogy hosszú, kiegyensúlyozott életet élhessenek.
Korábban úgy vélték, hogy az egyes sejtek génkifejeződéséről gyűjtött adatok nem vetnek fel komoly adatvédelmi aggályokat, mert ahhoz túl zajosak. Most kiderült, hogy mégis.
Victor Ambros és Gary Ruvkun a különböző sejttípusok létrejöttét szabályozó génaktivitás titkaira jöttek rá kutatásaik során, ezért jár a Nobel.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Az akár 500 évig is élő ragadozó géntérképe minden korábbinál közelebb vihet az öregedés molekuláris mechanizmusainak megértéséhez.
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Brazil kutatók három, több mint 50 ezer éves vírust azonosítottak neandervölgyiek genomjaiban, amit lehet, hogy szekvenciájuk alapján fel tudnak majd támasztani. Egy független szakember szkeptikus, hogy a Jurassic Park-szerű kísérlet lehetséges.
Egy génvariáció kettős előfordulása mellett szignifikánsan nagyobb eséllyel alakul ki a betegség.