Harangi Szabolcs vulkanológus lett Az év ismeretterjesztő tudósa
A Tudományos Újságírók Klubja az ismeretterjesztő munkáért járó díjakat adott át.
A Tudományos Újságírók Klubja az ismeretterjesztő munkáért járó díjakat adott át.
Plüss medveállatka, hangyafarm, mikrobamérő és több milliónyi szabad szemmel láthatatlan, repülő, úszó, mászó, osztódó és szexelő mikroorganizmus egy helyen? Ilyen állatkert nincs még egy a világon.
A nemzetközileg ismert és elismert hálózatkutató biológus új kötete akár a magát az ökológiai katasztrófa szélére taszító emberiség elleni tudományos vádirat is lehetne.
Élelmiszerboltok, kis ABC-k polcain tűntek fel nemrég a legnagyobb filozófusok Platóntól Nietzschéig. De mit keresnek a klasszikusok a chips és az olcsó vodka között, és valóban silány fércművekről van szó, ahogy attól a kortárs magyar filozófusok tartanak?
Michio Kaku japán-amerikai fizikus és jövőkutató sötét anyagról, fekete lyukakról, húrelméletről és a Naprendszer meghódításáról is képes közérthetően mesélni, és a sci-fiből vett hasonlatoktól sem ijed meg.
Isaac Asimovot elsősorban tudományos-fantasztikus szerzőként ismeri a világ, de több ismeretterjesztő kötetet is írt. Az először 1981-ben, majd magyarul idén ismét megjelent A robbanó Napok a szupernóvák titkaival foglalkozik, de belefértek az ókori görögök, a hagyománytisztelő csillagászok tévedései és a földi élet kialakulása is.
A Mocsok műanyag és számtalan szemét című, magyarul nemrég megjelent, gazdagon illusztrált kötet az angolszász ismeretterjesztő hagyományt követve agitál az aktív környezetvédelem mellett, úgy, hogy a probléma bemutatása mellett a mindennapokban megvalósítható teendőket is részletesen ismerteti.
Mennyit szexel a panda, és mennyit a bonobó? Miért hágja meg a hím tengerimalac a hím tengerimalacot? Tudományosan korrekt és gyakran még vicces is Az állatok szerelmi élete című, 12-től 104 éveseknek szánt ismeretterjesztő könyv magyar fordítása.
Ha Budapesten Így neveld a kvantumod címmel hirdetnek programot, egyértelmű, hogy ott a helyünk. Az előadás azt ígérte, hogy utána nem nézünk olyan hülyén, amikor a kvantuminformatika gyakorlati hasznáról lesz szó – ez nagyjából sikerült is.
Egy globális felmérés alapján a csillagászok elsöprő többsége aktívan tudománynépszerűsít, és más szakterületekkel ellentétben szinte mindegyikük a munkája szerves részének, nem pedig akadályozójának tekinti ezeket a tevékenységeket.
Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a nemi szervek keltették fel. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.
Egyes részterületek megítélésében nagy viták vannak mondjuk a pszichológiában, a történettudományban vagy a szociológiában is, de arra a nyelvészeten kívül csak a filozófiában tudok példát, hogy a leírásnak szinte semmilyen eszközében nincs általános egyetértés.