Plüss medveállatka, hangyafarm, mikrobamérő és több milliónyi szabad szemmel láthatatlan, repülő, úszó, mászó, osztódó és szexelő mikroorganizmus egy helyen? Ilyen állatkert nincs még egy a világon.
A nemzetközileg ismert és elismert hálózatkutató biológus új kötete akár a magát az ökológiai katasztrófa szélére taszító emberiség elleni tudományos vádirat is lehetne.
Élelmiszerboltok, kis ABC-k polcain tűntek fel nemrég a legnagyobb filozófusok Platóntól Nietzschéig. De mit keresnek a klasszikusok a chips és az olcsó vodka között, és valóban silány fércművekről van szó, ahogy attól a kortárs magyar filozófusok tartanak?
Michio Kaku japán-amerikai fizikus és jövőkutató sötét anyagról, fekete lyukakról, húrelméletről és a Naprendszer meghódításáról is képes közérthetően mesélni, és a sci-fiből vett hasonlatoktól sem ijed meg.
Isaac Asimovot elsősorban tudományos-fantasztikus szerzőként ismeri a világ, de több ismeretterjesztő kötetet is írt. Az először 1981-ben, majd magyarul idén ismét megjelent A robbanó Napok a szupernóvák titkaival foglalkozik, de belefértek az ókori görögök, a hagyománytisztelő csillagászok tévedései és a földi élet kialakulása is.
A Mocsok műanyag és számtalan szemét című, magyarul nemrég megjelent, gazdagon illusztrált kötet az angolszász ismeretterjesztő hagyományt követve agitál az aktív környezetvédelem mellett, úgy, hogy a probléma bemutatása mellett a mindennapokban megvalósítható teendőket is részletesen ismerteti.
Mennyit szexel a panda, és mennyit a bonobó? Miért hágja meg a hím tengerimalac a hím tengerimalacot? Tudományosan korrekt és gyakran még vicces is Az állatok szerelmi élete című, 12-től 104 éveseknek szánt ismeretterjesztő könyv magyar fordítása.
Ha Budapesten Így neveld a kvantumod címmel hirdetnek programot, egyértelmű, hogy ott a helyünk. Az előadás azt ígérte, hogy utána nem nézünk olyan hülyén, amikor a kvantuminformatika gyakorlati hasznáról lesz szó – ez nagyjából sikerült is.
Egy globális felmérés alapján a csillagászok elsöprő többsége aktívan tudománynépszerűsít, és más szakterületekkel ellentétben szinte mindegyikük a munkája szerves részének, nem pedig akadályozójának tekinti ezeket a tevékenységeket.
Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a nemi szervek keltették fel. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.
Egyes részterületek megítélésében nagy viták vannak mondjuk a pszichológiában, a történettudományban vagy a szociológiában is, de arra a nyelvészeten kívül csak a filozófiában tudok példát, hogy a leírásnak szinte semmilyen eszközében nincs általános egyetértés.