A Qubit Facebook-oldalán jókora vihart kavart az az írás, ami a fókuszcsoportos Nagy Ádám videójára reflektálva többek között azt állítja, hogy a tudomány és a hit nem feltétlenül zárja ki egymást. Valóban automatikusan tudományellenes, aki a vallás védelmére kel?
A változó világ az egyes vallásokat is változásra készteti, de miért ne jöhetne létre egy olyan új, globális vallás, ami elfogadható válaszokat nyújt azokra a kérdésekre, amelyek eddig fel sem merültek?
„Ma is sokan vélik úgy, hogy a tudomány vagy a technológia az ördög műve, az Istenhez hű embernek pedig el kell vetnie ezeket. Én azonban úgy gondolom, hogy épp ellenkezőleg, mindez Isten ajándéka” – mondja a lelkész, aki a ChatGPT-vel írt prédikációt olvasott fel a dömösi 1000 Éves Templomban.
Az abszolútum a legtöbb vallási hagyomány alaptanítása szerint nemcsak öröktől fogva létezik, de mindenható és mindent átható is, így szükségtelenné válik annak a vagy-vagy szituációnak a feltevése is, hogy anyag és isten kizárnák egymást. Válasz Marosán György „Isten nélkül hol a poén?” című cikkére.
A 21. században, bár a megválaszolatlan kérdések egyáltalán nem fogynak, sőt a tudomány előrehaladtával éppen sokasodnak, egyre megalapozottabbnak tűnik a kételkedés a keletkezés problémájára adott intelligens tervező típusú megoldásban. Így a lét alapkérdésére adható válaszok keresése is radikális fordulatot vehet.
A Kütahya Dumlupınar Egyetem régészei a mai Çavdarhisar területén végeznek ásatásokat, itt találták meg többek között Erósz, Dionüszosz és Héraklész fejét is.
A kétezer éves festmények egy kétezer évvel ezelőtti római otthon ebédlőjének plafonját díszítették, és már csak azért is különlegesek, mert a görög-római istenek mellett egyiptomiak is szerepelnek rajtuk.
Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
A fogós kérdés a derék 17. századi holland gabonakereskedőben, Willem van Blijenbergh-ben merült fel, és Spinoza, majd Schelling is megválaszolta, de csak komoly kompromisszumok árán sikerült nekik.
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
Beíratták a szegényeket kereszténytanfolyamra, erre mi történt? Nemcsak vallásosabbak lettek, hanem többet is keresnek.