Fekete Gábor, a szúnyoggyérítést végző cég vezetője szerint semmi sem bizonyítja, hogy a deltametrin káros lenne az emberre, Kemenesi Gábor virológus viszont meg van róla győződve arról, hogy fel kellene hagyni a potenciálisan magzatkárosító szer használatával.
Az irtással megbízott konzorcium vezetője szerint Kemenesi Gábor virológus nyilatkozata pánikkeltő, Kemenesi szerint a Corax-Bioner Zrt. ügyvezetője valótlanságot állít, virológusként pedig kötelessége figyelmeztetni a veszélyre.
A virológus a Telexnek nyilatkozott arról, hogy a deltametrinnek nevezett szúnyoggyérítő szer már emlősökön folytatott állatkísérletek szerint is káros lehet a magzatok és kisgyermekek fejlődésére.
Kizárható-e, hogy a száj- és körömfájást okozó vírust mesterségesen állították elő? Állhat-e egy gonosz háttérhatalom ármánykodása vagy a baloldali újságírók felelőtlensége a járvány fellángolása mögött? Mit tudnak megállapítani a szakértői bizottságok, és mit nem?
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírus felelős a magyarországi ragadós száj- és körömfájás járványért. A Pécsi Tudományegyetem virológusai már reagáltak is.
A járványmegelőzéssel foglalkozó szervezet és vezetője, Peter Daszak a covid eredete miatt került össztűzbe, de az úttörő kutatásaik támogatásának megvonásával Kemenesi Gábor virológus szerint sebezhetőbbé váltunk a jövő pandémiáival szemben.
Bőkezűnek tűnhet az a 8 milliárd forintos HU-rizont program, amit a kormány kutatási együttműködésekre szán, de az alapítványi egyetemeken dolgozó tudósok szerint ez mind kevés, mivel a Horizont és az Erasmus+ korántsem csak pénzforrást jelentett a felsőoktatásban.
Ismét egyre gyakrabban hallani fertőzött családtagokról, csoportos megbetegedésről, és több magyarországi kórházban újra bevezették a járvány idején alkalmazott óvintézkedéseket. Mi a helyzet itthon és Európában?
A magyar virológusok két másik kollégájukkal együtt nemrég három hetet töltöttek a dél-ázsiai országban, ahol csúcstechnológiás módszerekkel városi denevérekben kutatták a világ egyik legveszélyesebb kórokozóját, kóborkutyákból mutattak ki vírusokat és helyi szakembereket oktattak, hogy jobban fel tudjanak lépni a járványok ellen.
Az USA-ban nemrég felmerült a víruskísérletek szabályozásának szigorítása, ami heves szakmai vitát váltott ki: igazolja-e a kutatások haszna a kockázatokat, és jó-e, ha a tudomány enged a társadalmi nyomásnak? Aki válaszol: Kemenesi Gábor virológus és Müller Viktor, a vírusok evolúciójával foglalkozó biológus.
Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedéssel módosul majd a betegségeket hordozó állatok földrajzi elterjedése, és közelebb kerülnek az emberekhez. Kemenesi Gábor virológus szerint már most is ez a helyzet.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója a legújabb nemzetközi kutatások alapján arra figyelmeztet, hogy az elmúlt szezonok kihagyásával a populáció általános védelmi szintje lecsökkenhetett, ezért várhatóan súlyosabb influenza- és RSV-járványokkal lehet számolni.
Az utóbbi hetekben több európai országban és Kínában is megfordult a trend, és újra rendületlenül emelkedni kezdtek a koronavírusos esetszámok. Kemenesi Gábor virológus szerint a járvány újabb hazai felfutása esetén indokolttá válhat a beltéri maszkviselés, de a negyedik oltás továbbra is csak a veszélyeztetett csoportoknak ajánlott.
A világjárvány kitörése óta valószínűleg nem a koronavírusról olvasna, aki kikapcsolódásra vágyik, de ha épelméjű összefoglalót szeretne arról, hogy mi történt eddig, Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró könyvével megkapja.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.