Az utóbbi száz év legnegatívabb vízmérlegét jegyzik idén a Balatonnál
Sosem volt még ilyen alacsony a bejövő csapadék mennyisége a vízrendszerből elpárolgó vagy elfolyó vízmennyiséghez képest.
Sosem volt még ilyen alacsony a bejövő csapadék mennyisége a vízrendszerből elpárolgó vagy elfolyó vízmennyiséghez képest.
A kondenzáció felpörgetésével érnék el, hogy több eső essen a világ egyik legmelegebb térségében, ahol folyamatosan nő a vízigény.
A régi, pre-ökológiai paradigma a hazaszeretet tartalmát a kultúrára, a nyelvre és a történelmi hagyományokra korlátozta, és a táj, az állatok vagy a növények csak ezek kiszolgálójaként kaptak szerepet. Ha képesek leszünk felismerni, hogy a hazának nem csak lelke és szelleme van, hanem teste is, ami ugyanúgy ápolásra és védelemre szorul, mint a kultúra, akkor a haza védelme automatikusan a hazai természet védelmét is fogja jelenteni.
Kiszáradt folyók és tavak, áram- és vízhiány, a Jangce vízét szivattyúzó gazdák, ventilátoroknál hűsölő koalák – soha, sehol a világon nem mértek még olyan hosszan tartó kánikulát, mint ami Kína egyes részeit június közepe óta sújtja.
A szaharai por már nemcsak Afrikában, hanem Európában is képes tüdőgyulladást okozni, éppúgy, ahogy az arizonai porvihar kórokozói is fertőznek több száz kilométerre a viharok epicentrumától.
A University College London kutatói abból indultak ki, hogy jelenleg a globális kénellátás több mint 80 százalékát a kőolaj és a földgáz feldolgozása biztosítja.
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
Az elmúlt 20 évben megduplázódott a tűz által sújtott erdők területe, ami ördögi körhöz vezet: a légkörbe kerülő szén-dioxid tovább hajtja a felmelegedést, ami még több erdőtűzhöz vezet, a kevesebb fa pedig nem tudja eléggé hűteni a levegőt, és még a csapadék mennyisége is csökken ezáltal.
A törvény 369 milliárd dollárral, a teljes magyar GDP kétszeresével támogatja a megújuló erőforrások, az elektromos járművek, a házi napelemek és a klímabarát technológiák elterjedését, ami 2030-ig 40 százalék körüli kibocsátáscsökkentéshez segítheti hozzá az USA-t, a világ második legnagyobb szennyezőjét.
A szokatlan meleg június közepe óta 12 ezer halálos áldozatot szedett Európában. A szakszervezetek szerint a 2-3 órás ebédszünetek segíthetnének elkerülni a hőgutát és a munkahelyi baleseteket.
Az augusztus 5-én életbe lépett kormányhatározat a 2 millió hektár összterületű magyarországi erdők mindegyikére vonatkozik. Szakértők szerint ha csak tüzelőre van szükség, elég lenne az erdőterület negyedét kitevő akácosok kitermelési szabályain könnyíteni, betartva a természetvédelmi és erdészeti törvény előírásait.
Elkerülhető a kelet-antarktiszi jégtakaró katasztrofális olvadása, ha sikerül 2 fok körül tartani a felmelegedést – ez már csak azért is fontos lenne, mert a jégtakaró 52 méternyi tengerszintnek megfelelő jeget tárol.
Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedéssel módosul majd a betegségeket hordozó állatok földrajzi elterjedése, és közelebb kerülnek az emberekhez. Kemenesi Gábor virológus szerint már most is ez a helyzet.
Kelet-Európában, Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban és Németországban a legkritikusabb a helyzet, de a Duna több szakaszán is negatív rekordokat mérnek. A tartósnak mutatkozó szárazság veszélyeztetheti a vízellátást – olvasható az Európai Bizottság elemzésében.
A világ legnépesebb országának klímapolitikai célkitűzései elégtelennek bizonyulnak a klímaváltozás elleni harcban.
Az éghajlatváltozásnak minden kihalási eseményben nagy szerepe volt a Föld történetében, ennek ellenére nem igazán készülünk a legrosszabb forgatókönyvekre, ahol a katasztrófák egymást fokozzák. Egy szakértői csoport szerint a kutatóknak a klímaapokalipszis négy lovasára kell koncentrálniuk: az éhínségre, a szélsőséges időjárásra, a háborúkra és a betegségekre.
A World Weather Attribution friss elemzése szerint bármennyire is próbálnak precízek lenni a meteorológusok, rendre alul becsülik a globális felmelegedés hőmérsékletre gyakorolt valódi hatását, mivel nem kalkulálnak az emberi tevékenységgel.
A Blue Frontier áttörő technológiája tárolja a megújuló energiát, akár 90 százalékkal is csökkentheti az áramfogyasztást és megszünteti a légkondicionálók által használt, a szén-dioxidnál akár 2000-szer nagyobb felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközeget. Az első berendezéseket még idén felszerelik, és most Bill Gates cége is befektetett a floridai startupba.
Így sivatagosodik el az Alföld: Jakab Gusztáv egy Békés megyei záportározó, Vass Károly a mórahalmi Nagyszéksós-tó kiszáradását dokumentálta.
A magyar kormány a rendkívüli aszályhelyzet és a gazdák megnövekedett energiaköltségei miatt alakít újabb operatív törzset, de azt nem tudni, hogy klímakutatók és környezetvédelmi szakértők is helyet kapnak-e a szervezetben – nélkülük könnyen lehet, hogy a kiváltó okok helyett csak a tüneteket igyekeznek majd kezelni.
Hőségben nehezebben jön a szemünkre az álom, romlik az alvás minősége, és az alváshiány miatt egészségügyi problémák is felléphetnek. Egy átfogó amerikai kutatás szerint most is a szegényebbek húzzák a rövidebbet: az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokban majdnem négyszer több álmatlan éjszakát mértek, mint a tehetősebbeknél.
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
Több mint 10 fokkal volt melegebb a mainál a miocén közepén, és ezért a Föld mélyéről fokozatosan felszabaduló szén-dioxid volt felelős. Egy új kutatás szerint a kőzetlemezek mozgásának sebessége döntően befolyásolhatta az elmúlt 20 millió év éghajlatát.
A technológiával felszerelt kocsik a fékezési energiát használják fel arra, hogy leválasszák a szén-dioxidot a levegőből. Ennek segítségével évtizedeken belül több gigatonna szén-dioxid légkörbe bocsátását lehetne megelőzni.
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, hogy korai emlős őseink a késő triász vad klímaváltozásai alatt lettek képesek először közel állandó testhőmérsékletet fenntartani. A 233 millió évvel ezelőtti változás miatt tudunk ma is a Föld szinte bármely részén megélni, és egész nap aktívak maradni.
A Pilisi Parkerdő közleménye szerint a Budapest környéki erdőkben a legapróbb szikra is erdőtüzet okozhat, ezért arra kérik a kirándulókat, hogy tartsák be a tűzgyújtási tilalmat, és a tűz legapróbb jelére is értesítsék a tűzoltókat. A Parkerdő munkatársai fokozott figyelemmel járőröznek.
A korábbi, 38,7 fokos brit hőségrekord kétszer is megdőlt kedden, délután már 40,2 fokot mértek a Heathrow repülőtéren. Az autópályákon deformálódik az aszfalt, a vasútvonalak túlhevülnek, és halálesetek is történtek, miután többen a nyílt vízben próbáltak hűsölni.
Norvégiában 2006 óta 364 négyzetkilométernyi gleccser és jégfolt olvadt el, és folyamatosan kerülnek elő a több ezer éves emberi, állati és növényi maradványok, kifogástalan állapotban.
Neves brit botanikusok dörgedelmes véleménycikkben hívták fel az oktatási és politikai szféra figyelmét arra, hogy a növényekkel foglalkozó tudományág kikopott a kötelező tananyagból. Az ismerethiány szerintük a klímakatasztrófa elkerülését célzó társadalmi összefogást is gátolja.
Hetven éve nem volt a mostaninál nagyobb szárazság Olaszországban, mint most, a Pó vízállása katasztrofálisan alacsony, ezzel pedig a folyótól függő gazdaságok fennmaradása is veszélybe került. Az aszály brutálisan csökkentheti az egyik legkedveltebb olasz exportcikk, a parmezán termelését is.
A jelenlegi legnagyobb üzem, a szintén izlandi Orca 4000 tonna CO2-t képes megkötni, a most épülő Mammoth ennek kilencszeresét, 36 ezer tonnát tud majd leválasztani. Ez még mindig elenyésző a globális kibocsátásokhoz képest, de nagyságrendi ugrásokkal fejlődik a technológia.
A munkáspárti kormány eltörölné az elektromos járművekre vonatkozó vámokat és adókat, a jelenlegi 28-ról pedig 43 százalékra növelné a kibocsátáscsökkentési célt 2030-ig.
Ez eddig az első olyan szélsőséges időjárási jelenség, amelyről éghajlati attribúciós vizsgálatok kimutatták, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével gyakoribbá és brutálisabbá válik.
A mesterséges fotoszintézishez nincs szükség napfényre, és a növények állítólag akár 18-szor hatékonyabban képesek így tápanyagot előállítani. Amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy a módszer még a Marson is működne.
Egy svájci testvérpár direkt a lehető legkényelmetlenebb szállást akarta létrehozni, elmondásuk szerint azért, hogy a vendégek alvás helyett inkább a klímaváltozáson, a háborún és a Földnek okozott károkon mélázzanak. Egy éjszaka 130 ezer forint, plafon és falak nincsenek.
Ha a Thwaites és a Pine Island visszahúzódása tovább fokozódik, összeomolhat a nyugat-antarktiszi jégtakaró, és ez a következő évszázadokban több mint három méterrel emelné meg a tengerszintet.
A űrrakéták által elégetett üzemanyag olyan mértékű hőmérséklet-emelkedést okoz a felső légkörben, hogy az már a Föld időjárási viszonyait is befolyásolhatja.
A fosszilis források továbbra is dominálnak az emberiség teljes energiamixében, miközben a zöld energiatermelés aránya alig haladja meg a 10 százalékot. Az évtizedes távlatban produkált szerény emelkedés gyakorlatilag stagnálást jelent, derül ki REN21 nemzetközi energiapolitikai hálózat friss jelentéséből.
A CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Jennifer Doudna által alapított intézet így küzdene a légkörben már meglévő szén-dioxid és a globális felmelegedés ellen.
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
2500-ra a szibériai tundra kétharmada elveszhet, még akkor is, ha 2100-ra nullára csökken a globális szén-dioxid-kibocsátás.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
Bár még erős lemaradásban van a bezzegváros Béccsel szemben, a magyar főváros is elkezdett védekezni a globális éghajlatváltozással járó hőhullámok, felhőszakadások és aszályok ellen. Barsi Orsolya, Budapest klímastratégiai vezetője elmondta, milyen újításokkal készül Budapest a hőségre.
A több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámáradások szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A Live Science annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósnak bizonyulnak-e.
Mindössze néhány év is elég lehet egy-egy fajnak, hogy genetikailag alkalmazkodjon a környezeti hatásokhoz. Ez ellentmond annak a korábbi tudományos nézetnek, ami szerint ehhez több generációra van szükség.
A kutatók az okoskarkötők és okosórák adatai alapján számolták ki, hogy a felmelegedés milyen hatással lesz a Föld népességének alvási szokásaira. A 47 ezer felnőtt bevonásával készült felmérés szerint az idősebbek és a szegényebbek virrasztanak majd többet.
A tavaly Glasgow-ban aláírt klímaegyezmény szerint minden országnak felül kellett volna vizsgálni a nemzeti kibocsátásokat, de 196 államból egyetlen egy sem nyújtott be új terveket. Fél év van hátra az egyiptomi klímacsúcsig, a szakértők máris pesszimisták.
Az ausztrál környezetvédelmi hatóságok március végén jelentették be, hogy a Nagy-korallzátony több pontján is fehéredést észleltek, de akkor még nem derült ki, mekkora a kár mértéke. Mostanra kiderült, hogy a helyzet rosszabb, mint gondolták.
A Meteorológiai Világszervezet szerint még sosem volt ilyen nagy esély arra, hogy a következő öt év valamelyikében átlépjük a globális felmelegedés fontos küszöbértékét. A valószínűleg rekordmeleg évvel érkező átlépés most még csak átmeneti lehet, de hosszú távon ez sem jelent sok jót.
A lepkék, bogarak vagy fátyolkák eltűnését a klímaváltozás, a fényszennyezés, a növényvédő szerek használatának és az élőhelyek feldarabolódásának együttes hatása okozza, és hatással van más állat- és növényfajok túlélésére is.