Az ember már a kőkorszakban is hálóval halászott
Egy frissen felfedezett gönnersdorfi rajz tanúsága szerint már 15,500 évvel ezelőtt is csapdával vagy hálóval fogtak halat a Rajnából.
Egy frissen felfedezett gönnersdorfi rajz tanúsága szerint már 15,500 évvel ezelőtt is csapdával vagy hálóval fogtak halat a Rajnából.
Egy frissen megjelent antropológiai tanulmány szerzői több száz paleolit fegyverlelet ballisztikai és sebzési mutatóit vizsgálva jutottak a vadászat fejlődéstörténetét átíró eredményre.
Ötezer évvel ezelőtt Észak-Európa elnéptelenedett, de senki sem tudta, miért. Egy friss dán kutatás bubópestis nyomait fedezte fel a svéd és dán leleteken.
Néprajzi és történelmi források szerint a középkorig egyáltalán nem volt ritka, hogy a teknősök élő konzervekként biztosították a friss állati fehérjét.
A vadászó-gyűjtögetők azért húzhatták fel a hosszú, de alacsony falat, hogy a rénszarvasokat egy helyre tereljék, és könnyebb legyen őket elejteni.
A gyantaszerű anyag leginkább szarvas, pisztráng és mogyoró nyomait tartalmazza, de még egy kis alma és róka is kimutatható benne.
A forradalmi kutatás betekintést nyújt az újkőkorszak földművelő közösségeinek életvitelébe is: az például a régészeket is meglepte, hogy az azonosított emberek monogám kapcsolatokban éltek.
Az eddig ismerteknél 10 ezer évvel korábbra datált őskőkori fegyveralkatrészek a Rhône völgyéből kerültek elő.
A mesteremberek akár mérföldeken át is zarándokolhattak a homokkőből álló sziklához, amelyen a szerszámok élét tökéletesítették. A mostanin kívül csak egy hasonló helyszínről tudnak, a felfedezéstől azt várják, hogy a régészek alaposabb képet kapnak majd a kőkorszaki eszközhasználatról.
Az építmény hasonlít a Közép-Európában máshol, például Németországban talált rondellára, és akárcsak a Goseck-kör, a prágai rondella funkcióját is homály fedi.
A Helsinki Egyetem kutatói tömegspektrometriai eljárással a csontok kollagénállományának molekuláris tulajdonságait vizsgálták a Juzsnij Oleni Osztrov lelőhely gazdag sírmellékleteiben. Az eredmény őket is meglepte.
Egy mélytanuló algoritmus bukkant olyan apró jelekre az izraeli Evron kőfejtőnél található ásatáson, miszerint a korai kőkorban az ember már használhatta főzésre a tüzet.
65 ezer évvel ezelőtt az egész kontinensen őrületes népszerűségre tett szert a korabeli svájci bicska, a mindenre alkalmazható pattintott kőpenge, ami ugyan egyszerű, mint a faék, de a hasonló technikai megoldások miatt a kutatók úgy gondolják, hogy a különböző törzsek egymástól tanulhatták el a nyelezés és a ragasztás fortélyait.
Egy kőkorszaki kínai faluban talált csontok tanúsága szerint hétezer évvel ezelőtt már háziszárnyasként tarthatták a libákat, kétezer évvel azelőtt, hogy elkezdtek volna csirkét tartani.
A régészek emberi maradványok híján nem biztosak abban, hogy a modern, a neandervölgyi, netán a gyenyiszovói emberek magas szintű kézművességének nyomait találták-e meg. Az is lehet, hogy a három emberfaj közösen alkotta a kőkorszaki populációt.