A növényi alapú műhús és az állati sejtekből előállított laborhús esetenként 97-98 százalékkal csökkentené a készítéséből származó káros kibocsátásokat és a szükséges földterületet. Miközben Kína mutatná az utat, Magyarország betiltaná a laborhúst.
Pusztán pár állati sejt kell hozzá és némi aroma, csakhogy a magas hőmérsékleten aktiválódó ízmolekulák nem biztos, hogy emberi fogyasztásra is alkalmasak.
A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet a laboratóriumi hús előállítását és forgalomba hozását is tiltaná, az indoklás szerint az emberi egészség, a környezet és a hagyományos vidéki életforma védelme miatt.
A világon ma egyedül a szingapúri Huber's Butcheryben szerepel az étlapon olyan étel, ami laborban tenyésztett húsból készült. A műcsirke állaga olyan, mint az igazié, az íze már kevésbé. Tényleg ez a jövő?
A laborhús előállítása rengeteg energiát igényel, egy friss preprint tanulmány szerint egy kilónyi mesterséges hús előállítása 4-25-ször annyi energiát igényel, mint egy kilogrammnyi marhahús. A hatalmas karbonlábnyomot a hús növesztéséhez használt tápoldat okozza.
Elsöpri vajon a műhúsforradalom a hatósági áras csirkét?
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett vegánok 47 százaléka pozitív fejleménynek tartja a laborban növesztett húsok megjelenését, de csak 24 százalékuk nyilatkozta, hogy hajlandó lenne ilyesmit enni. Talán azért, mert a műhús szigorúan véve nem is vegán.
Egy berlini cég most jelentette be, hogy letarolja az európai tojáspiacot: miközben egyre népszerűbb a műhús, a laborhús és a növényi fehérjéből készült húspótlékok, a tojáspótlékok piacán még maradt hely. A Perfeggt 2,8 millió dollárral száll be a piacba, Németország, Svájc és Ausztria után egész Európában hozzáférhetővé teszik jövőre a műtojást.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
A kisebb üzemek után itt az első műhúsgyárkomplexum, ahol ráadásul növényi fehérjék helyett állati sejtekből készítik a csirke-, sertés- és bárányműhúst, állat- és környezetbarát módon.
A McMaster Egyetem kutatói rájöttek, hogyan tudják tetszőlegesen szabályozni a zsír és a hús arányát a fenntartható steakpótlékban. Az új műhús állítólag minden eddiginél jobban hasonlít az igazira, nem csoda, hogy már egy startup is indult a gyártására.
Az Eat Just laboratóriumi körülmények között gyártott csirkéjéhez nem kell levágni az állatokat. A szingapúri élelmiszerbiztonsági hatóság egyelőre csak éttermekben engedélyezte a termék árusítását, hogy mikortól lehet kapni az izomsejtekből készült csirkefalatokat, arról még nem érkezett hír.
Az Európai Parlament október 23-án utasította el azt a javaslatot, amely tiltotta volna, hogy húsra utaló néven legyenek kaphatók az állati fehérjét nyomokban sem tartalmazó termékek.
Kereskedelmi forgalomban még nem lehet kapni, de miután világszerte több gyártó próbál tökéletes húsmentes húst produkálni, a műhúspogácsák után hamarosan érkezhetnek a műsztékek.
A világméretű élelmezési gondokra és a rohamosan pusztuló élővilág megmentésére ugyanaz jelentheti a megoldást egy brit ökopolitikai aktivista szerint. Szerinte a jövő a laboratóriumban vízből és baktériumokból tervezett és gyártott élelmiszereké, és bőven vannak már a laboratóriumban növesztett ételekre specializálódott cégek is.