Az oszlopon álló szárnyas oroszlánról eddig azt hitték, hogy Anatóliában készült, a mostani kémiai és stilisztikai vizsgálatok szerint a Jangce mellett, és eredetileg nem a Szent Márk teret őrizte, hanem egy kínai sírt.
Carlo Crivelli nem lett akkora nagyágyú, mint az itáliai reneszánsz híresebb képviselői, viszont mindenki másnál jobban festett uborkát. Adódik a kérdés: de miért?
A Donald Trump elleni merényletet követően készült fotó olyan asszociációs vihart indított, hogy az exelnök fülétől a világháborús hősökön és forradalmárokon át pillanatok alatt eljutunk Krisztus vérző sebeiig.
Már 500 ezer évvel ezelőtt is az őseink kőszerszámait éleztük tovább, de a római császárok szobrai is gazdaságosak voltak: csak a fejüket kellett kicserélni. Számos műtárgy végezte már befalazva, beolvasztva vagy épp ajtókitámasztóként – úgy tűnik, az újrahasznosítás egyidős az emberiséggel.
Az a drasztikus és érthetetlen döntés, amelynek nyomán megszűnik a művészettörténet oktatása a magyarországi középiskolákban, azt eredményezi, hogy a vizuális kultúra értése és egyben uralása az elit kiváltsága marad.
A hó hideg, kényelmetlen, balesetveszélyes, megnehezíti a közlekedést, sőt meg is lehet fagyni benne. Miért siratják mégis sokan a téli hótakarót?
Dániában és a vikingek lakta településeken már azelőtt megjelenhettek a színes üvegablakok, hogy felvették volna a kereszténységet, és könnyen lehet, hogy a pogány szentélyeket is hasonlóan díszítették, mint a középkori katedrálisokat – még ha nem is olyan gazdagon.
Egy német-olasz kutatócsoport frissen publikált molekuláris szintig hatoló anyagtudományi elemzése szerint a tojássárgája a rejtély kulcsa.
Bő kétszáz éve húzódik az Elgin-márványok ügye: a British Museum azt állítja, hogy jogszerűen jutott hozzá az Akropoliszról eltávolított szobrokhoz, Görögország szerint viszont nem.
A 21. század elején elérkeztünk arra a pontra, hogy a mesterséges intelligencia festménye megnyert egy képzőművészeti versenyt. Hamisítás ez, vagy újraalkotás? És mit szólna hozzá Wolfgang Beltracchi?
Mi történik, ha a mesterséges intelligencia kiragadja az ecsetet és a vésőt az ember kezéből? Íme 15 szenzációs alkotás az alternatív múltból, a Midjourney jóvoltából.
Hét év és három különböző weboldal kellett hozzá, de mostanra minden eddiginél gazdagabb anyagból válogathatnak a francia művész rajongói: az ingyenes online felületen 50 ezer képet és 18 ezer dokumentumot tettek kutathatóvá a botrányos alkotásairól elhíresült Duchamp életéről és munkásságáról.
Waldemar Januszczak műkritikus szakmájának rajongott vagy utált, de mindenképpen meghatározó fenegyereke, akinek dokumentumfilmjeiben a legszikárabb művészettörténeti adat is színes-szagos élvezetté válik.
Az 1981. november 21-re elkészült, japán építészeti hatásokat mutató kultikus épület egyszerre terméke és ellenpontja a Kádár-korszak híresen igénytelen építőiparának. Erőteljes formája az eredeti tervek kényszerű átdolgozása ellenére, a néhány évvel ezelőtti felújítás után is közvetíti tervezője, Bán Ferenc utópikus gesztusát.
A Google Arts & Culture új szolgáltatásával elég lefotózni egy háziállatot, és az algoritmus egyből megmondja, hogy milyen műalkotásra hasonlít. A mesterséges intelligencia tízezernyi mű közül választja ki a megfelelőt, és felismeri a kutyát, a halat és a nyulat is. Vagy nem.