Az intézményt egy egykori kórház és börtön épületében, 150 millió euróból hozzák létre, és itt lehet majd látni a vulkánkitörés által elpusztított városból származó leletek legnagyobb gyűjteményét.
Ukrajnában az orosz csapatok tudatosan rombolják a múzeumokat, ezrével hurcolják el a műtárgyakat. Egy kijevi csapat digitális múzeumot épít az ellopott műveknek. Ketten közülük Budapesten mutatták be a projektet, velük beszélgettünk, nemcsak a múzeumról, hanem arról is, hogyan élnek és dolgoznak a háború közepette.
Péntektől a múzeumba folyadékot nem lehet bevinni, bár ez alól kivételt képeznek a csecsemőtápszerek, az anyatej és a vényköteles, folyékony gyógyszerek.
A muzeológiai kísérletben okostelefonos alkalmazással 20 nyelven lehet társalogni az emblematikusabb fajok kiállított képviselőivel.
Az oroszok nemcsak pusztítják, de ki is fosztják Ukrajnát: az elfoglalt városok múzeumaiból fehér köpenyes szakértők segítségével válogatják ki, majd szisztematikusan szállítják el a műtárgyakat, hogy ezzel átírják a kulturális emlékezetet. Az ukránok igyekeznek menteni a menthetőt.
San Bernardóban a hatvanas évek óta kerülnek elő spontán módon mumifikálódott holttestek. A jelenség okairól több elmélet is született, a legújabb minden eddiginél meggyőzőbbnek tűnik.
A márciusban nyíló skót Perthi Múzeum nemcsak mezei arcmásokat készített a leletek alapján, hanem animált formában is találkozni lehet a maradványaik DNS-elemzéséből rekonstruált emberekkel.
Plüss medveállatka, hangyafarm, mikrobamérő és több milliónyi szabad szemmel láthatatlan, repülő, úszó, mászó, osztódó és szexelő mikroorganizmus egy helyen? Ilyen állatkert nincs még egy a világon.
A kiállítás kurátora szerint nincs mit tenni, a műanyagból vagy fából készülteket ugyanis mindig ellopják.
Nem azokat keresik, amiket ők loptak el, hanem azokat, amiket tőlük.
A kutatók 2017 óta próbálják megfejteni, hogy kinek a rokonságához tartozhat a gyarmati időkben zsákmányolt mintegy 1100 koponya, most 8 esetében már sejtik, hogy hova valók.
Hat német múzeum összesen 95 testrészt, köztük hat zsugorított fejet juttatott vissza Új-Zélandra, a szülőföldjükre.
A sírrablás már az ókori Egyiptomban is divat volt, de a műkincsek egy része legalább nem került a határokon túlra. A gyarmati, napóleoni, náci, kommunista és más dúlások után viszont csak a felháborodás maradt, és az ellopott műtárgyak kevés kivételtől eltekintve máig ott vannak, ahová hurcolták őket.
A 231 centiméter magas Charles Byrne azt kívánta, hogy egy lezárt ólomkoporsóban a tengerbe temessék, ehelyett a csontváza John Hunter sebész múzeumában kötött ki. 200 év kellett hozzá, de az óriás csontjai kikerülnek a kiállítás anyagából.
Már 2011 óta tudhattak arról a pécsi múzeumban, hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének kb. egyharmada hiányzik, de nem verték nagy dobra. Most is csak egy újságírói megkeresés után indítottak belső vizsgálatot.