Karinthy Frigyes érzékeny búcsújában a dinnyét némi rosszindulattal és teljes joggal a tökkel hozta atyafiságba, ám ő a görögre gondolt. De mi a helyzet a sárgával, a nyári szezon megosztó gyümölcsével, ami, csak hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, valójában zöldség?
Kínai kutatók brutális teszteknek vetették alá a mohafajt, amely szélsőséges hőmérsékleti, légköri és sugárzási körülmények között is képes volt regenerálódni.
A Chesteri Állatkert munkatársai harminc tő Cotoneaster cambricust ültettek el valahol Wales-ben, de hogy hol, azt nem árulták el, ezzel együtt összesen már 110 növényről tudnak a világon. Nem is rossz ahhoz képest, hogy nemrég még csak 6 volt belőle.
A 7-10 évente mindössze 1-3 napig virágzó, több mint kétméteres titánbuzogány latin neve amorf óriáspénisz, aromáját pedig az oszló hullákéhoz szokás hasonlítani.
Egy svéd kutatók által kifejlesztett hidropóniás rendszerben alacsony feszültséggel gyorsították fel árpapalánták növekedését.
A botanikusok egyelőre nem jöttek rá, hogy ilyen körülmények között hogyan működhet a beporzás. A növény nem csak a virágait, hanem a termését is a föld alatt hozza.
A prehisztorikus erdők szélétől egyre távolabb merészkedő virágos növényeket követték a világ szinte minden pontjára.
A panaszos növényhangok emberi füllel nem érzékelhetők, mert frekvenciájuk 40-80 kHz, miközben az emberi hallás felső határa 20 kHz körül mozog. A rovarok vagy az apró emlősök viszont érzékelhetik ezeket a hangokat, amik izraeli kutatók szerint még az állatok viselkedését is befolyásolhatják. Hallga csak!
A gombák és növények szimbiózisát vizsgáló biológusok szerint ugyan létezik a növények gyökereit összekötő micéliumhálózat, de az eddig végzett terepvizsgálatok hiányosak, és a szakirodalom a pozitív hatások felé torzít.
A magyarországi termőterületek kétharmadát veszélyezteti valamilyen talajpusztulási folyamat, amit az általánosan használt módszerek tovább fokoznak. Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének munkatársai videón mutatják be a piacképes, de talajbarát alternatívákat.
Eddig csak a húsos termésű növények esetén merült fel a vízimadarak vándorlásának szerepe, most más szárazföldi növényekről is bebizonyosodott, hogy a madarak szórják szét a magvaikat a költőterület felé történő vándorlás során.
A cápákra erősített kamerák és nyomkövetők révén pontosabban megbecsülhető a szenet megkötő, így a klímaváltozás mérséklésében fontos szerepet játszó mezők kiterjedése.
97 éve nem láttak egyetlen élő példányt sem a szigeten őshonos Magnolia emarginatából. Az erdő, ahol a fát 1925-ben felfedezték, elpusztult, a kutatók szerint egy az egymillióhoz volt az esélye a felfedezésnek.
Amerikai kutatók a Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy a szalicilsav lehet a növényi klímaadaptáció kulcsa.
A mesterséges fotoszintézishez nincs szükség napfényre, és a növények állítólag akár 18-szor hatékonyabban képesek így tápanyagot előállítani. Amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy a módszer még a Marson is működne.