Magyarországot is elérte az amerikai nyérc inváziója
Az Európai Unióban a veszélyes idegenhonos fajok közé sorolt emlős a Szigetközben már tartósan megtelepedett.
ökologiai kutatóközpont
A jelenlegi állami védekezési protokoll nem képes megfékezni a magyar borvidékeken pusztító aranyszínű sárgaságot
A 2025-ben tapasztalt fertőzéshullám várhatóan nem a tetőzés, hanem egy hosszabb és intenzívebb terjedési szakasz kezdete. Az Ökológiai Kutatóközpont szerdai állásfoglalása szerint azonnal változtatni kell a 2014-es védekezési terven.
„Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj”
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
A Mecsekben a hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás
Ha így nő a kiszáradások időtartama és gyakorisága, akkor kizárólag a szárazságnak ellenálló fajok lesznek képesek fennmaradni.
Vadvirágos szegélyek telepítésével beporzóbaráttá tehetők az agrársivatagok
Az Ökológiai Kutatóközpont és a MATE kutatói több éven át vizsgálták, miként befolyásolja a vadméh-, zengőlégy- és lepkefajok jelenlétét a biodiverzitás tartósabb növelése.
A rovarbarát legeltetés a természetközeli élőhelyek ellenállóképességét is növeli
A már javában zajló rovarapokalipszis egyik kevésbé ismert felelőse a legeltetett állatok féreghajtására is használt ivermektin.
Az egyedi magyar puszta lassan olyanná válik, mint bármelyik észak-amerikai préri
Október 24-én nyílik a klímaváltozás regionális hatásait bemutató tárlat, az Észleletek, ahol Kállai Márton fotóriporter a látványos helyett a hitelesre utazott, és az Ökológiai Kutatóközpont tudósait hívta segítségül fotósorozatához.
Az évszakok eltolódása világszerte feje tetejére állította a madarak szaporodási ciklusait
Garamszegi László Zsolt és olasz ökológus kollégái 648 madárfaj költési szokásait vizsgálták az elmúlt két évszázad idősoros adatait elemezve.
Pókokkal modellezték magyar ökológusok, hogyan alakítja a környezet a társas viselkedést
Vásárhelyi Zsóka, Scheuring István és Leticia Avilés az Andok keleti lejtőin élő szociális, illetve a kevésbé együttműködő szubszociális fajok elterjedési mintázatát vizsgálták.
Szúnyogot láttál? Jelentsd!
Az Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja segíti a hatékony, de kevésbé vagy egyáltalán nem környezetszennyező gyérítési programok kidolgozását, de kulcsfontosságú a járványtani szempontból leginkább veszélyes inváziós fajok magyarországi elterjedésének feltérképezésében is.
Indul a nagy európai beporzófelmérés
Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt a nemzetközi SPRING program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják.
Magyar kutató vezetésével készült tanulmányban vizsgálták az emlősök rákkockázatát
A világon még sehol sem végeztek ehhez hasonlóan átfogó kutatást a témában. A nemzetközi kutatócsoport úttörő munkáját Vincze Orsolya, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének munkatársa vezette; a témával foglalkozó tanulmányt a Nature-ben publikálták.
A kerti kistavak biodiverzitása vetekedhet a természetvédelmi területekével
Itthon a legtöbben kertészeti attrakcióként alakítanak ki dísztavat, de hamar rádöbbennek, milyen gyorsan megtelik élettel, ha hagyják dolgozni a természetet. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a lakosság aktív bevonásával kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen ökoszisztémákat.
A krími-kongói vérzéses láz potenciális terjesztőjét találták meg Magyarországon
A Vas megyében felfedezett példányt molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálják tovább, hogy megállapítsák, megfertőződött-e kórokozókkal. Az Ökológiai Kutatóközpont várja a további lakossági kullancsbejelentéseket.
A szántóföldek közé telepített biodiverzitás-szigetek a termésnek is jót tesznek
Az Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági parcellákon zajló kísérletsorozatában a szántók közé ékelt fél hektáros réteket hoztak létre a Duna-Tisza közén honos növénytársulásokból. Az élőhely által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások a beporzás mellett a kártevők elleni védekezést is segíthetik.