Mi a baj az iskolával mint intézménnyel, és létezik-e alternatíva? Ennek a kérdésnek szentelte életét egy egészen eredeti amerikai pedagógus, John Holt, és erről is szó lesz szombaton Budapesten, a Demokratikus Nevelés Konferencián.
Alig van verseny a hazai egyetemek doktori iskoláiba jelentkezők között; egyetemi oktatók szerint szinte bárkit felvesznek, aki bizonyítani szeretne. A megalázóan alacsony ösztöndíjak mellett ennek is szerepe van abban, hogy a hallgatók jelentős részének végül nem sikerül fokozatot szerezni.
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
Kortárs művészek, orvosok és páciensek közösen dolgoztak azon az egyedülálló kiállításon, ami május 31-ig látható a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. De mi az a C80, és lehet-e egy sokszor halálos betegség esetében esztétikáról beszélni?
Kormányzati támadás alatt áll az oktatás Magyarországon: az MCC vezető oktatáskutatója visszasírja a poroszos módszereket, Orbán Viktor politikai igazatójának oktatási víziója a 20. századi totalitárius államok szellemiségét idézi, a tanulóközpontúság pedig szitokszónak számít.
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.
A békéscsabai, göncruszkai és miskolci iskolákban készült film azt mutatja be, hogy milyen az oktatás ott, ahol nem a tananyag, hanem a gyerekek állnak a középpontban.
A Kari Tanács szerint a 2024-es költségvetés „nem teszi lehetővé még a jelenlegi, törvényben és egyetemi szabályokban rögzített, rendkívül alacsony bér kigazdálkodását sem”, és a helyzet már a „kollégák személyes gazdasági ellehetetlenülését jelenti”.
A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kisajátíthatja az elitpedagógus-képzést, míg a hátrányos helyzetű gyerekek tanítóit egyházi egyetemeken képeznék ki.
Konkrét eseteken keresztül mutatja be az Európai Parlament 200 oldalas tanulmánya, hogy a magyar kormányzat állításaival ellentétben miért nem feltételezhető, hogy Magyarországon javult volna az akadémiai szabadság.
A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárulnak a minőség romlásához, derül ki egy friss kutatásból.
„Amíg a kutatók nem tudják élményszerűen bemutatni saját eredményeiket, addig a tudomány ijesztő marad” – hangzott el a CEU Határtalan Tudás szombati eseményén, ahol bemutatták azt az online platformot is, ahol a diákoknak neves kutatók magyarázzák el közérthetően a legfrissebb tudományos eredményeket.
A Times Higher Education felsőoktatási szaklap kiadta a legnagyobb presztízsű egyetemek rangsorát, amelyen – Oxford ide, Harvard oda – egyre szembetűnőbb az ázsiai intézmények térhódítása.
A mérvadónak tekintett négy globális rangsorban a magyar egyetemek az utóbbi években meg sem közelítették az első százat: átlagosan az 600-800. helyen álltak. Hogy miért? Erről és a magyar középiskolai rangsorról is szó esett a CEU Határtalan Tudás sorozatának szerdai rendezvényén.
A tavalyi választási kampányban beígért tanügyi könnyítést áprilistól felmenő rendszerben vezetik be a lengyel általános iskolákban.