A halál után az agy az egyik leggyorsabban lebomló szervünk, a régészek gyakran mégis több száz vagy ezer éves, épen maradt szövetekre bukkannak a sírokban. Most sikerült feltárni azt a különleges kémiai folyamatot, amely ezt lehetővé teszi.
A mélytengeri bányászatot már nagyon is érdeklik az oxigént termelni képes polifémes rögök, egyesek azonban még mindig nem hisznek a jelenség létezésében.
A legközelebbi intelligens civilizáció 33 ezer fényévnyire lehet, és legalább 280 ezer, ha nem több millió éves. De hogy jött ez ki az Osztrák Tudományos Akadémia két kutatójának?
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
A kutatók eredetileg a gyulladásokkal és az öregedéssel összefüggő állapotok genetikailag szabályozott biokémiai hátterét kívánták feltérképzeni.
A Skót Tengertudományi Szövetség tavalyi felfedezése átírta az élet eredetéről alkotott eddigi elképzeléseket, most a japán Nippon Foundation támogatásával megnyílt az út a további kutatások előtt.
Egy amerikai tanulmány az Egyesült Államok és Közép-Európa folyóit vizsgálta 1981 és 2019 között. Eredményei szerint a hőmérséklet emelkedése miatt a folyók elveszítik oxigénmegtartó képességüket, ami veszélybe sodorhatja élővilágukat.
Két férfi, egy feladat. Neked sikerült megoldani?
Az egészségügyi világszervezet szerint az orosz katonai támadást megelőző állapotokhoz képest mintegy 25 százalékkal nőtt Ukrajna oxigénigénye, a kórházi ellátást azonban nem csupán ez veszélyezteti, hanem az áramkimaradások, az erőforrás-hiány és a covidos betegek magas száma is.
Extra ágyakkal és több oxigénnel készülnek a járvány harmadik hullámára az indiai kórházakban, amelyekben áprilisban és májusban katasztrofális állapotok uralkodtak. Az országban a felnőtt lakosság 57 százaléka kapott legalább egy oltást, így a járványügyi szakértők arra számítanak, hogy októberben nem lesz akkora baj, mint tavasszal volt.
A Nature Geoscience folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban német és amerikai kutatók összefüggést találtak az oxigenizáció és a Föld tengely körüli forgási sebessége között.
Tombol a járvány a csaknem másfél milliárd lakosú Indiában: egy Új-Delhiben élő klinikai kutató arról számolt be a Qubitnek, hogy a gyógyszereket és az oxigénkoncentrátorokat a feketepiacon adják-veszik csillagászati árakon, miközben a kormány képtelen megbirkózni a káosszal.
A Perseverance marsjáró egyik eszköze a légkör 96 százalékát alkotó szén-dioxidból választotta le az oxigént, amit a jövőben nemcsak az űrhajósok lélegezhetnek be, de a rakéta-üzemanyagok helyi előállításához is elengedhetetlen.
Ha a mérőszalagnak hiszünk, akkor igen, de ha a tüdőnkre hallgatunk, az ezüstérmes K2 magasabbnak érződik. Légnyomás kérdése az egész.
A Föld légköréből távozó oxigén hatására kezdett rozsdásodni helyenként a Hold kőzete, és a kutatók nagyon szeretnék már, ha valaki hozna egy kis kőzetmintát, mert az a Föld történetéről is tudna mesélni.