Kordos Szabolcs várostörténeti kuriózumokat bemutató könyvéből kiderül, hogyan zajlott a valódi vesztegzár a Grand Hotelben, megismerünk egy embert, aki bunkerben született, és megtudjuk, honnan kapta a nevét a Lövőház utca.
Dunai Andrea nemrég megjelent kötete, a Lovak sorsa páratlanul részletgazdag tudományos látlelet a világégés utolsó periódusáról és annak egy különös szeletéről, a nagy becsben tartott tenyészállatok elhurcolásáról.
Nemrégiben jelent meg magyarul Monica Porter magyar származású író-újságíró ‘56-os ifjúsági regénye, ami pont úgy néz ki, mint bármelyik ifjúsági regény az elmúlt ötven évből, épp csak a háttér különbözik.
A történelmet végigkíséri a zaj: már Rómában is a külvárosba költöztek az emberek az elviselhetetlen lárma miatt, az iparosodás pedig végképp betett a csendnek – és ennek már egészségügyi hátrányait is érezzük.
A frissen megjelent Szocreál és késő modern Budapest című könyv alapján elhagytam a járt utat a járatlanért, és életemben talán először sétáltam Kőbányán. Olyan házakat kerestem, amiket az ember általában észre sem vesz, mert nem látja a fától a betondzsungelt.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
Zágoni Bálint és Kurutz Márton frissen megjelent monográfiája szerint a Korda Sándort és Kertész Mihályt is mentoráló Janovics az 1900-as évek elején forgatott műveivel és a stúdiórendszert megalapozó elképzelésével hosszan tartó hatással volt a nemzetközi filmvilágra.
Az úgynevezett modellváltásnak egyetlen magyar egyetem állt ellen tevőlegesen és keményen: az ország legkisebb egyeteme. Az SZFE küzdelméről most az események egyik főszereplője, az utolsó megválasztott rektor, Upor László írt könyvet.
Michael Benson idén megjelent könyve a második világháborús történelem egy kevésbé ismert részével foglalkozik, de a könyv felépítése és nyelvezete a legrosszabb true crime-műsorokat idézi. Ennek megfelelően azért eteti is magát.
A Nobel-díjas Karikó Katalin önéletírása, a farkasbőrbe bújt úttörő farkaskutató kalandjai és az egyszarvúkért rajongó Mátyás királyról megemlékező tanulmánykötet még simán befér a karácsonyfa alá, és a Qubit mindegyikről részletesen írt 2023-ban.
A természetet nemcsak béke és harmónia jellemzi, hanem együtt jár vele a küzdelem, a pusztulás és a kihalás is. Ha feltétel nélkül védjük a természetet, a gonoszságát is védenünk kell. De mit kezdjünk ezek fényében Darwinnal vagy a vegetarianizmussal?
Hogyan működött a 14. századi ingatlanmaffia, hová rejthették vagyonukat a magyarok a tatárjárás alatt, és hogyan került az egyszarvúkért rajongó Mátyás királyhoz egy unikornis szarva? Végre egy izgalmas, mégis hiteles könyv a középkori Magyarország gazdaságáról.
Rick McIntyre amerikai biológus lenyűgöző könyvben mutatja be a Yellowstone Nemzeti Park farkas-visszatelepítési programját. A főszereplők: a 8-as, a 21-es, a 302-es és a 06-os számú alfa.
A nemzetközileg ismert és elismert hálózatkutató biológus új kötete akár a magát az ökológiai katasztrófa szélére taszító emberiség elleni tudományos vádirat is lehetne.
Kordos Szabolcs frissen megjelent könyvéből, az Egy város újabb titkaiból ismét kiderül, hogy még ott is van mit nézni, ahol az ember naponta megfordul.