Betörtek a Damaszkuszi Nemzeti Múzeumba
A tolvajok vasárnap éjszaka hatoltak be a múzeumba, az eddigi hírek hat római márványszobor eltűnéséről szólnak.
A tolvajok vasárnap éjszaka hatoltak be a múzeumba, az eddigi hírek hat római márványszobor eltűnéséről szólnak.
A régészek szerint a sisak az első pun háború idején, az Egadi-szigeteki csata során kerülhetett a tengerbe.
Mai méretezés szerint 49-esek lennének, a régészek egyelőre csak találgatják, hogy kik hordhatták őket.
Körülbelül 150 fiatal római katona holtteste került elő, a csontokon nyilaktól, lándzsáktól, tőröktől és kardoktól származó sérülések voltak. A lelet különösen ritkának számít, ahogyan az is, hogy a holttesteket nem hamvasztották el, ahogy a korban szokás volt.
Az egykori gorsiumi kikötő közelében, a Sárvíz folyó medrében talált tárgyak között római érmék, fibulák, övcsatok, egy páncéltörő nyílhegy és egy bútorgomb is található.
A ház tulajdonosa az elithez tartozhatott, és a csodás freskókkal ellátott díszterme után most a hideg és meleg vizes fürdőket rejtő komplexumát is feltárták a Pompejiben dolgozó régészek.
A régészek 2012-ben 14 kilónyi láncinget találtak Bonnban, de a lelet részletes elemzése csak mostanra készült el. Az, hogy hol találták meg őket, sokat elárul a rómaiak újrahasznosítási szokásairól és az életről a limesen.
Az apró kanalak segítségével ópiummal, nadragulyával vagy bolondító beléndekkel stimulálhatták magukat az elsősorban alkoholfogyasztásukról ismert barbárok.
Sokáig úgy gondolták, hogy egy római kori csontvázról van szó, de egy 2019-es vizsgálat igazolta, hogy egyes csontok a késői kőkorszakból származnak.
„Uram, add, hogy borzasztó halált haljanak” – olvasható az 1600 évvel ezelőtt kőbe vésett könyörgések egyikén. Azért volt, aki itt is a csajozásra gondolt.
A környéken folyó ásatások évtizedek óta zajlanak a katedrális kerengőjének újjáépítése miatt.
A rézötvözetből készült, golyókkal díszített, üreges dodekaéder elkészítése rengeteg időt és szakértelmet igényelt, ezért valamilyen rituális szerepet tulajdonítanak neki.
Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
Az 1700 éves tojás egy építkezést megelőző feltáráson került elő, és egy vizsgálat szerint még mindig van benne folyadék – vélhetően a sárgája és a fehérje keveréke.
Egy törökországi koponya alapján úgy tűnik, hogy kedvtelésből már a római korban is tartottak a mostani francia buldoghoz hasonló jószágokat.