A disznósperma lehet a kulcs a szemrák kezelésében
Kínai kutatók szemcseppet fejlesztettek ki a főként gyerekeket érintő retinoblasztóma kezelésére.
Kínai kutatók szemcseppet fejlesztettek ki a főként gyerekeket érintő retinoblasztóma kezelésére.
Miközben újabb magyar telepeket kell felszámolni a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt, sokan az utolsó, 1973-as járványra mutogatnak: ha akkor nem kellett tömegesen leölni állatokat, most miért kell? Bendzsel Dániel összefoglalta.
A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?
Világszinten évente 2 milliárd dolláros kárt okozhat a sertések PRRS-fertőzöttsége, a küzdelemben már a génszerkesztést is bevetnék.
Már csak az FDA zöld jelzésére vár a CRISPR-alapú génszerkesztési technológiával kezelt, a PRRS-szel szemben ellenálló disznók forgalmazása.
A tavaly végzett első kísérlet után még szigorúbb teszteket végeztek, hogy sem a kilökődés, sem vírusok ne végezhessenek a pácienssel.
Az agy-számítógép interfész fejlesztésén dolgozó Neuralink állatkísérleteiben juhok, disznók és majmok százai vesztek oda, pedig a hatósági vizsgálat szerint sok esetben elkerülhető lett volna a haláluk.
Egy belga sertéstenyésztő szerint a disznói vidámabbak lesznek a zenétől, és ez a húsukon is meglátszik vágáskor. A rockzenét nem szeretik, a slágereket viszont igen, az erről szóló kutatás várhatóan az év végén hoz tudományos eredményeket.
A kutyák és macskák mellett a nagy testű haszonállatok is életveszélyben vannak a háborúban. A 100 ezer ukrán lóból jó esetben pár ezret sikerülhet kimenekíteni, a sok millió szarvasmarha és sertés viszont aligha hagyhatja el a veszélyzónákat.
Az évről évre folyamatosan tapasztalt csökkenés csak részben magyarázható az afrikai sertéspestissel, a pandémia miatti bizonytalanságokkal, vagy az egekbe emelkedő takarmányárakkal. Ha nem változik a trend, összeomolhat az egész ágazat.
Miután januárban először sikerült disznóból emberbe szívet ültetni Amerikában, most Németországban készülnek arra, hogy génmódosított malacokat klónozzanak, majd tenyésszenek. Az állatvédők tiltakoznak, szerintük a disznókat nem degradálhatják egyszerű szervgyárakká.
A Marylandi Egyetem orvosai egy 57 éves férfin hajtották végre a szenzációs kísérleti beavatkozást, mivel az életveszélyes állapotban lévő páciensnek már nem maradt más esélye a túlélésre. A férfi három nappal a műtét után már magától lélegzik.
A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.
A malacoknak egy joystick segítségével kellett egy kurzort egy meghatározott falnak vezetni, cserébe eledelt kaptak. De még akkor is folytatták a játékot, amikor elromlott az adagoló, és az emberek szépen kérték őket, hogy játsszanak tovább.
A sertések kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutatnak, viszont a kutyáknál kitartóbbak amikor feladat van. Az ELTE etológusainak úttörő kutatása szerint mindez a faj önálló problémamegoldásra való hajlamát mutatja.