Szalayné Sándor Erzsébet állásfoglalásainak eltávolítása sérti az általa védeni kívánt polgárok érdekeit, és jogilag sem tűnik megalapozottnak.
Szörnyű iskolai állapotokat tárt fel egy tavaly közölt kutatási jelentés, ami néhány Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskola helyzetéről számol be.
2024-re a magyarok lettek Ausztria ötödik legnagyobb bevándorló csoportja, ami azt jelenti, hogy mára több ezer magyar gyereknek vannak iskolai élményei az osztrák oktatásról. Kutatók most megvizsgálták, hogyan tudnak beilleszkedni az ottani rendszerbe a Bécsbe kiköltözött magyarok.
Hermann Zoltánék számításai szerint a hazai iskolák közel egyharmadában létezik iskolán belüli szelekció. Az elkülönítés a szegény gyerekek teljesítményét lehúzza, a jobb módú gyerekekét viszont nem javítja.
A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárulnak a minőség romlásához, derül ki egy friss kutatásból.
A magyar oktatás legnagyobb baja a szabad iskolaválasztás, ami más országokhoz képest nálunk teljesen torzult módon valósul meg – mondja az oktatási jogok biztosa a Szabad Európa által készített hétfői interjúban.
A világ egyik legjobb magánegyetemének közgazdászai most először számszerűsítették, hogy miként jutnak be sokkal nagyobb valószínűséggel az ultragazdagok az Ivy League-be – még akkor is, ha ugyanolyan eredménnyel felvételiztek, mint bárki más.
Virág Tünde szociológus kitartó terepmunkával megvizsgálta, hogyan valósul meg a szegregátumok felszámolása egy volt szocialista iparvárosban. A tanulmányából kiderül: még a legjobb szándék sem elég ahhoz, hogy egy rossz struktúrát meg tudjon változtatni.
Az MTA köztestületi tagjaiból a legégetőbb társadalmi kérdések megvitatására létrejött tudóscsoport, a Stádium 28 Kör szervezésében szociológusok, közgazdászok, oktatáskutatók beszélgettek a közoktatás jövőjéről, és arra jutottak, hogy a kormánynak nem érdeke rendbe tenni a magyar oktatási rendszert.
A roma fiataloknak a nemzetközi céges világban még mindig jobb lehetőségeik vannak, mint más területeken, de még ott is sújtja őket az előítélet: a romák a legtöbbször nem tartoznak bele a sokszínűséget támogató vállalati kultúrákba.
Az iskolák sem feltétlenül a hívő tanárok miatt akarnak az egyházhoz tartozni, hanem azért, mert így szabadabbak maradhatnak, mint az állami intézmények. A felvételi szelekcióval ugyanakkor a szülők és az iskolák is megszabadulhatnak a környék nehéz sorsú gyerekeitől.
Bár a magyarországi általános iskolákba a jogszabályok értelmében tilos felvételiztetni a gyerekeket, van intézmény, ami olyan tornázós-rajzos-videós-motivációs portfóliót vár a leendő elsősöktől és szüleiktől, hogy azt egy kőkemény multinacionális vállalat is megirigyelné. Általában elmondható, hogy a hazai iskolák válogatott módszerekkel szorítják ki azokat a gyerekeket, akikről feltételezik, hogy csak a baj lesz velük.
A térbeli igazságtalanság legtipikusabb formája a szegregáció vagy a gettósítás, amikor egy csoportot akaratán kívüli korlátozott térbe kényszerítenek. Az elmúlt évtizedek hazai példái azt mutatják, hogy sem Kádár János, sem Orbán Viktor, sem az Európai Unió nem tudott megküzdeni a problémával.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
Az adat önmagában nem mond semmit: sok lépés és sok, jól megfontolt döntés eredményeképp lesz belőle tudás. Kézdi hitt abban, hogy ezek a lépések taníthatók, és ezt a szemléletet adta át diákok százainak. A kiváló közgazdász 50 évesen halt meg.