A talajlakó mikroorganizmusok kollektív emlékezete segítheti az aszályok átvészelését
Kansasi kutatók feltárták a talajélet és a víztelen időszakokban mutatott növényi ellenállóképesség közötti kapcsolatot.
Kansasi kutatók feltárták a talajélet és a víztelen időszakokban mutatott növényi ellenállóképesség közötti kapcsolatot.
A talaj felső egy méteres rétegében a Dél-Alföldön 200 milliméter is hiányzik, állítja a HungaroMet.
A szárazföldi ökoszisztémákhoz elengedhetetlen mikorrhiza gombák legnagyobb fajgazdagságú régióinak 90 százaléka ma természetvédelmi területeken kívül esik. Kutatók szerint ezen sürgősen változtatni kell.
Feláldoztuk az ízeket az elérhetőség oltárán? És mi a helyzet a tápanyagokkal? Tényleg kevesebb manapság a vitamin, a nyomelem és más tápanyag a kereskedelmi forgalomban elérhető zöldségekben és gyümölcsökben, mint tíz, húsz vagy harminc éve?
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
A Hold talaját modellező földben már életképesek a magok, hamarosan feljuttatják őket az űrbe is, hogy kiderüljön, az utazás okoz-e elváltozásokat bennük.
A talajvíz szintjének csökkenése, az épített környezet súlyterhelése és a bányavidékeken zajló túlzott kitermelés okozza leginkább a problémát, amely milliókat veszélyeztet a nagyvárosokban.
Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
A fokozódó szárazság miatt a szél könnyebben hordja el a talaj felső rétegeit, mint korábban. A sivatagi homokviharokhoz hasonló szélsőségekhez vezető erózió mértéke azonban megfelelő gazdálkodási eljárásokkal jelentősen csökkenthető.
A magyarországi termőterületek kétharmadát veszélyezteti valamilyen talajpusztulási folyamat, amit az általánosan használt módszerek tovább fokoznak. Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének munkatársai videón mutatják be a piacképes, de talajbarát alternatívákat.
Az ELTE Természettudományi Karának Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoportja szerint a magyar földeket sem kíméli a súlyos nedvességvesztés, ugyanakkor léteznek olyan megoldások, amelyekkel megállítható és akár vissza is fordítható a katasztrófa felé vezető folyamat.
A chilei kutatók által felfedezett mikroorganizmusokban talált antibiotikum-rezisztencia-géneket nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás alakította ki, ennek ellenére számolni kell azzal a kockázattal, hogy átkerülhetnek az emberi kórokozókba is.
Erdőirtás, erózió, elsavanyodás, szikesedés, betonozás, égetés – az USA agrárminisztériuma kitűnő sorozatban mutatja be, milyen megpróbáltatások érik manapság a talajt, és néhány éve egy nagyszerű magyar dokumentumfilm és készült a témában.
Egy friss kutatás szerint az egyre nehezebb mezőgazdasági gépek tömege egyre mélyebben tömöríti a talajokat, a megváltozó hidrológiai és talajélettani folyamatok pedig akár ötödével is csökkenthetik az elérhető terméshozamokat. De a degradációnak még ennél is súlyosabb következményei lehetnek.
A német erdészceleb, Peter Wohlleben új könyve, A természet jelbeszéde az erdő után ezúttal a kertet és környékét mutatja be. Mit üzen, ha megváltozik a pacsirta dala, és hogyan kertészkednek a hangyák?