Híres mellszobrok alapján rekonstruálták AI segítségével, hogyan nézhetett ki Julius Caesar, Nero, Marcus Aurelius, vagy épp Agrippina a valóságban.
Dunai Andrea nemrég megjelent kötete, a Lovak sorsa páratlanul részletgazdag tudományos látlelet a világégés utolsó periódusáról és annak egy különös szeletéről, a nagy becsben tartott tenyészállatok elhurcolásáról.
Egy mérnökökből és egy történészből álló amerikai kutatócsoport friss elemzése ezt az elméletet támasztja alá, szemben a mezopotámiai és anatóliai eredettel.
A kutatásban hivatásos harcművészek is részt vettek, a cél az volt, hogy sikerüljön megfejteni a lándzsavívás korabeli trükkjeit. Úgy tűnik, sikerült, és ennek gyakorlati haszna is van a régészetben.
Egy nemrégiben készült brit felmérés szerint a mai fiatalok már azt sem tudják, hogy mi az a dugóhúzó, értelemszerűen emiatt azt sem fogják fel, miről maradnak le, ha nem tudják használni. De mióta van, honnét jön, és hová tart a dugóhúzó?
Elkezdődött a korábban hozott rehabilitálási határozatok felülvizsgálata. Abban az országban, ahol 110, Sztálinnak emléket állító köztéri szobor és dombormű áll, talán már azt sem lesz nehéz elhitetni, hogy a terror és a kiterjedt politikai repressziók nem is voltak teljesen alaptalanok.
Az oszlopon álló szárnyas oroszlánról eddig azt hitték, hogy Anatóliában készült, a mostani kémiai és stilisztikai vizsgálatok szerint a Jangce mellett, és eredetileg nem a Szent Márk teret őrizte, hanem egy kínai sírt.
Mi a közös Kossuth Lajos belső ellenzékében az 1848-49-es szabadságharc idején, a gróf Károlyi Mihály vezette ellenzéki pártban az első világháború alatt és a kommunista pártban 1945 után? Az, hogy mindhárom politikai tömörülés hibásan mérte fel a külpolitikai helyzetet, amelynek aktív szereplője volt a mindenkori Oroszország is.
V. Kelemen pápa 1308. augusztus 20-án mentette fel a harcos szerzetesrend vezetőjét az eretnekség vádja alól, de ez sem volt elég: a nagymestert elítélték és kivégezték, a rend pedig feloszlott.
Az első komoly tűzijátékra már Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén, 1476-ban sor került Magyarországon, de a nagyszabású, tömegeket vonzó budapesti rendezvényre még évszázadokat kellett várni. Megérte?
Hidegháború, Vietnám, nyikorgó zsanérok, rozsdafoltok: amióta bő hetven éve feltalálták, az emberek szinte mindent kipróbáltak a legendás készítménnyel. De mi az a WD, mit tartalmaz a titkos recept, és mire jó valójában?
A gigantikus oltárkövet a neolitikus emberek több mint 750 kilométeres távolságból szállíthatták a helyszínre, derítette ki egy friss kutatás. Az utat valószínűleg tengeren tették meg.
„Uram, add, hogy borzasztó halált haljanak” – olvasható az 1600 évvel ezelőtt kőbe vésett könyörgések egyikén. Azért volt, aki itt is a csajozásra gondolt.
Kutatók négy ékírásos agyagtáblát fordítottak le, amik több mint száz éve a British Museum gyűjteményében hevernek.
Kutatók egy 365 napból és 12 hónapból álló naptárt fedeztek fel a szenzációs dél-törökországi lelőhely egyik oszlopán, amivel egy üstökösbecsapódást próbálhattak feljegyezni a korabeli emberek.