Első látásra nincs sok közös pont a Szőlő utcai botrány és az egykor ügynöknek beszervezett papnövendékek története között. A ki nem beszélt múlt mellett azonban egy személy is összeköti őket: a Pozsonyi László néven besúgó pap egyben a javítóintézeti kápolnát is vezette.
A történész Balsors, akit régen tép? című kötetében négy kulcspontot jelöl ki, 1905-öt, 1938-at, 1963-at és 2004-et, amiket a tekintélyelvű megújulás, a társadalmi erőszak elszabadulása, a nyugati minták dominánssá válása és az illiberális fordulat kezdeteként diagnosztizál.
Goscinny és Uderzo zseniális képregényét több mint száz nyelvre lefordították, de mindenhol mást sikerül kihozni belőle – Németországban egyenesen neonáci propagandát.
A Qubit AMA új részében Oross Krisztián a világ legérdekesebb lelőhelyeiről, az ásatások menetéről és a rejtélyes Göbekli Tepéről mesél, és elárulja, hogy ki a legnagyobb történelmi személyiségünk, akiről nincs régészeti bizonyíték.
Edward Brooke-Hitching idén megjelent könyve áttekinthetően és tömören vezeti végig az olvasót a csillagászat történetén, az illusztrációk pedig legalább olyan fontosak benne, mint a szöveg, raádásul maga a kötet is jól néz ki.
A Magyarország katonai birtokbavétele 1944-1945 című oldal 3155 település adatait tartalmazza, egyelőre Budapest és Győr nélkül.
Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docensének megemlékezése három jelentős európai történészről, Włodzimierz Borodziejről, Lutz Niethammerről és Mathieu Segersről.
December 9-én ünneplik az állatgyógyászat világnapját, a Fővárosi Állat- és Növénykert ennek örömére képeken és szövegben is bemutatta az intézményben zajló állatorvosi munka történetét.
Magyarországról 74 évből 60-ban hivatalosan nem jelöltek senkit az irodalmi Nobel-díjra. Mi lett volna, ha a nálunk sokáig csak „skandinávnak” tartott, belterjesnek és ezért kissé érdektelennek vélt díjat a kezdetektől fogva komolyan veszik?
A biztonsági gyufa, a golyóstoll és a szóda jól ismert magyar találmányok, ünnepeljük is őket eleget, de mint Csiffáry Gabriella történész kétkötetes munkájából, az Akiktől más lett a világból kiderül, akad itt még bőven látnivaló – a kisflopitól egészen a LEGO játékok apró motorjáig.
Száz éve indult a rendszeres hazai rádiós műsorszórás, a Telefonhírmondó után megszületett a Magyar Rádió. Erre időzítette a Nemzeti Filmintézet a dokumentum-összeállítást.
Egy 16. századi magyar nemes pillanatok alatt egész Európában ismertté vált azzal, hogy túlélte a túlélhetetlent. A legtöbb forrás még a vitéz nevét is helytelenül idézi, életéről alig tudni valamit, de a legendás sérülés története sokat elárul arról, hogy mi számított hősiesnek az évszázadok során.
Az ELTE friss kutatásában sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiához tartozó Béla macsói bán maradványait, a sérülései alapján pedig azt is megfejtették, hogy milyen körülmények között érhette a halál.
Kordos Szabolcs és Mautner Zsófi új könyvében, a Budapest gasztróban 19 recept és 19 hozzájuk kötődő helyszín szerepel, a legtöbbször olyanok, amelyek mellett bárki elmenne az utcán. Nem is a látvány az érdekes bennük, hanem a történetek Mátyás királytól az egykori City grillig.
A kutatóknak elegük lett az okostelefont bámuló ókori rómaiakat és tiszta utcákat ábrázoló AI-generált képekből.