A HUN-REN átalakítása a magyar kutatás jövőjét teszi kockára, állítja a kutatói érdekvédelmi szervezet.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat rohamtempójú átalakítását célzó kedd esti törvényjavaslat elzárja az uniós forrásokat, állítja az érdekvédelmi szervezet.
Egy lapunkhoz eljutott törvénytervezet értelmében a magyar kutatóhálózat központosítására készülnek, ami a kutatóintézetek autonómiáját és finanszírozását is veszélybe sodorhatja. A HUN-REN elnöke egy régészeti tárlat megnyitóján állt ki az átszervezés mellett.
Az ok-okozati összefüggéseket 157 ország 1900–2015 között bejegyzett szabadalmainak tükrében vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport.
Miközben a Nobel-díjas Krausz és más tudósok a sajtóban üzengetnek egymásnak, arról kevés szó esik, hogyan fajult idáig a helyzet, a sokak szerint reformra érett OTKA megújítása miért váratott ennyit magára, és az új irány hogyan veszélyezteti a már amúgy is romokban heverő akadémiai szabadságot.
Idén közel 250 milliárd forintot osztanak szét az ERC Starting Grant pályázat nyertesei között, de egyetlen magyar kutató sem részesült az ösztöndíjban. Az okok között felsejlenek a magyar kormány machinációi.
Az EU döntése értelmében az Erasmus+ mellett a sokkal nagyobb, 95,5 milliárd eurós költségvetésű Horizont Európa kutatásfinanszírozási programban sem vehetnek részt az alapítványokba kiszervezett magyar egyetemek. Az MTA volt elnöke szerint a tudósoknak az lesz a legegyszerűbb, ha külföldi intézménybe viszik a kutatásukat.
A CEU elüldözése és az MTA autonómiájának korlátozása mellett az egyetemek alapítványokba való kiszervezése is szemet szúrt az Európai Parlamentnek.
Az amerikai tudósok hajlamosak alacsony minőségűnek tekinteni a kínai kutatásokat, miközben már nemcsak mennyiségben, de impaktban, idézettségben is előzik a kínai tanulmányok az amerikaiakat.
A Birminghami Egyetem kutatói egészen a 18. századig visszamenőleg mintegy 350 tudományos díjat és közel 9 ezer díjazottat vizsgáltak, és azt találták, hogy a kitüntetések mindössze 15 százalékát kapták nők. A férfiakról elnevezett 214 díj esetén ez az arány 12 százalékra csökkent.
A francia elnöki posztért küzdő szélsőjobboldali Marine Le Pen azt ígéri a tudósoknak, hogy visszafordítja azokat a Nicolas Sarkozy által elkezdett és Emmanuel Macron által folytatott reformokat, amelyek a versenyszférába kényszerítették az állami fizetésükhöz szokott kutatókat. A világ legrangosabb tudományos lapja szerint viszont nem jó ötlet az orbáni útra lépni.
Az első jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A munka folytatását az indokolja, hogy „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”.
Az elmúlt két évtizedben egy orosz-amerikai államközi szerződés értelmében kutatóexpedíciók követték a csúcsragadozók éves vándorlását Alaszka és Szibéria között. A február 24-én indított háború azonban az egész sarkvidéki ökoszisztéma állapotát vizsgáló kutatássorozatot megszakította.
A nemzetközi gazdasági és sportélet szereplőinek határozott fellépése után az ukrán tudósok is azt követelik, hogy a nyugati tudományos közösségek büntessék átfogóbb és súlyosabb szankciókkal az orosz kutatókat: teljesen vágják el Oroszországot a nemzetközi tudományos élettől.
A 22 tagú Tudományos Tanács határozza meg az EKT tudományos stratégiáját és módszertanát, a most kinevezett három új tag között található az MTA volt elnöke is.