A klímaváltozás és a szárazság együttes hatására szeptember közepéig 364,485 erdőtüzet regisztráltak, Brazíliában még sohasem volt olyan rossz a levegő minősége, mint most.
Európa egyik utolsó babérlombú erdejében, a védett Laurissilvában is felcsaptak a lángok; a tűzoltásba közben már az EU is besegített.
Görögország északkeleti részén, Évrosz térségében évtizedek óta nem tapasztaltak ekkora tűzkárokat. A 11 napja pusztító tűzvész óriási erdőterületet érint és komoly veszélyt jelent a lakosság számára, akiknek egy része a bevándorlókat vádolja a természeti csapásért.
A szokatlanul meleg és száraz tavaszi hónapok ágyaztak meg a kanadai erdőtüzeknek, amik idén már egyharmad magyarországnyi erdőt pusztítottak el az országban, de még New Yorkban is légszennyezettségi rekordhoz vezettek. És ez még csak a kezdet.
Bár Izrael déli részén a 19. századra kihaltak a struccok, 4000–7500 éve még vígan szaladgáltak, így a beduinoknak bőven jutott a tojásukból, ami 25-ször laktatóbb a tyúktojásnál.
A nyugati kerítésgyíkok meglepően nagy számban képesek átvészelni a tűzvészeket, a kutatók pedig megpróbáltak rájönni, hogy ez minek köszönhető. Kiderült, hogy azok az állatok, amelyek már átéltek hasonlót, erősebben reagálnak a tűz hangjára, mint a vadászó sólyoméra.
Izraeli kutatók halcsontok és -fogak alapján következtetnek arra, hogy kőkorszaki őseink már 780 ezer évvel ezelőtt sütögettek a tűzrakóhely mellett – ez 600 ezer évvel tolja korábbra a tűz és az ételkészítés kapcsolatának felfedezését.
Egy mélytanuló algoritmus bukkant olyan apró jelekre az izraeli Evron kőfejtőnél található ásatáson, miszerint a korai kőkorban az ember már használhatta főzésre a tüzet.
Dél-Európában évtizedek óta nem tapasztaltak az ideihez hasonló hőhullámokat, Görögország több pontja is lángokban áll, Törökország déli partvidékén tombol a tűz. A rendkívüli hőmérséklet és a forró szelek kedveznek a tüzek terjedésének.
Kanadai meteorológusok nagyrészt a klímaváltozásnak tulajdonítják a példátlan időjárást, amely háromszorosára növelte a halálozást Brit Kolumbiában, és elpusztított egy falut. Észak-Amerika nyugati része fölött szokatlan mértékű hőkupola alakult ki a La Niña hatás gyengülése miatt.
A klímakatasztrófa miatt fellépő hőhullámok, szárazság, az évtizedek óta sűrűsödő erdők és az emberi felelőtlenség együttesen okozza az elmúlt évek legnagyobb erdőtüzeit az Egyesült Államok nyugati partján. A klímakutatók szerint a jövőben csak rosszabbra számíthatunk.
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.
Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki a bozóttüzek miatt a légkörbe került szén-dioxid, már nagyobb a baj, mint Amazóniában. A klímaváltozás kiváltani nem, de fokozni tudja a tüzeket,.
Az átmeneti enyhébb idő segítette a csapdába ragadt lakosok kimenekítését, de a meteorológusok figyelmeztettek: ha a két érintett állam bozóttüzei összeérnek, az egyre nagyobb tűzfelhőkből forró parázs is hullhat. Az ausztrál hadsereg közben a második világháború óta a legnagyobb katonai bevetésével segíti a tűzoltókat.
Nemhogy a klímaváltozással fokozódó szárazsághoz, de az őshonos mediterrán növénytakaró sajátosságaihoz sem igazodik a kaliforniai közműhálózat, állítják a Scientific American által megszólaltatott szakértők. A tűz most éppen Los Angelest fenyegeti.