WHO: Hatalmas a kockázata annak, hogy a H5N1 állatokról emberekre is átterjed
Arra nincs egyelőre bizonyíték, hogy a H5N1 vírus az emberek között is terjedne. Állatról emberre azonban terjed, és ezekben az esetekben igen nagy a halálozási arány.
Arra nincs egyelőre bizonyíték, hogy a H5N1 vírus az emberek között is terjedne. Állatról emberre azonban terjed, és ezekben az esetekben igen nagy a halálozási arány.
A magányosság jobban érintheti a 30 év alattiakat, mint az időseket, de ennek okait még kutatják. A problémát egyre komolyabban vizsgálják a tudósok, ami nem is csoda: a jelenség a WHO szerint a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonló szintű halálozási kockázattal jár.
Mostanra a túlsúly azokban az országokban is problémát okoz, amelyekre korábban az alultápláltság volt jellemző.
Hogyan lehet növelni a jóllétet, és mit kellene tennünk a boldogságversenyben 51. helyen álló Magyarországon ahhoz, hogy a jóllétből mindenki, vagy ha ez túlzásnak tűnik, legalább a többség részesüljön?
A WHO egy vezető szakértője szerint a változó időjárás kedvez a szúnyogok által terjesztett betegségeknek, így a bangladesi járvány nem egyedi eset, hanem intő jel.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete Indiában tartotta meg az első globális csúcstalálkozót a tradicionális gyógyászatról. A WHO-t sokan azzal vádolják, hogy ezzel szárnyai alá vette az áltudományos kuruzslást.
A magyar csecsemők mindössze negyedét táplálják az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint. Miért?
Van, amikor sejthető az összefüggés, és van, amikor bizonyított: íme 5 gyanúsított és 5 elítélt a WHO rákkutató központjának listájáról az aszpartámtól a mobiltelefonon át a Napig.
A Nebraskai Egyetem egy kutatója arra volt kíváncsi, hogy az amerikai boltokban kapható babatápszereket jó ötlet-e az edényükben megmelegíteni. Nem tűnik annak.
Az IARC, a WHO és a FAO közös bizottsága, a JEFCA szerint az édesítőszer fogyasztása rákot okozhat, de az Egészségügyi Világszervezet szerint csak akkor jelent valódi kockázatot, ha mértéktelenül habzsolja az ember.
Ha a szervezet rákkutató ágának bejelentése nem is tesz pontot az aszpartám körüli vita végére, most először hivatalosan is ki lesznek emelve a szer potenciális veszélyei.
Két esetben merült fel a H5N1-fertőzés gyanúja, az egészségügyi minisztérium a biztonság kedvéért az egyikben kontaktkutatást rendelt el. Arra nem utal semmi, hogy a vírus emberről emberre terjedhetett volna.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet főtitkára szerint eljött az ideje, hogy az egyes országok veszélyhelyzet helyett olyan betegségként kezeljék a koronavírusos eseteket, amelyek hosszú távon velünk maradnak.
A betegségbe 2021-ben több mint 600 ezer ember, többségében gyermek halt bele.
A pandémiává nyilvánítás napján, 2020. március 11-én Magyarországon életbe lépett a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás, az egyetemek távoktatásra álltak át, a határokat pedig lezárták a négy legfertőzöttebb ország állampolgárai előtt.