Vészesen közeleg 2018, úgyhogy itt vannak 2017 legérdekesebb Qubit-cikkei!

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Kedves Olvasóink!

Ismét eltelt egy év, ismét gazdagabbak lettünk megannyi tapasztalattal! Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, ért bennünket öröm, ért bennünket bánat, de a Qubit szempontjából 2017 legfigyelemreméltóbb eseménye talán mégis az volt, hogy elindult a Qubit. A közelgő új év (a kvantum-számítástechnika legfrissebb eredményei szerint valószínűleg: 2018) alkalmából fogadják szeretettel az idén született legérdekesebb, legfontosabb cikkeinket, egyetlen gáláns csokorba gyűjtve.

Ha még nem tették volna, akkor lájkoljanak, kövessenek bennünket a Facebookon, iratkozzanak fel heti hírlevelünkre, és egy percig se feledjék jól ismert jelmondatunkat: Gazdaság, technika, majom, tudomány, és minden, ami Qubit!

Boldog új évet kíván:

a Qubit szerkesztősége

Hogyan működik és mire jó a lovasterápia?

Pillanatkép egy amerikai terápiás foglalkozásrólFotó: frontrangehippotherapy.org

A  nemzetközi terápiás szakma álláspontja szerint a ló és az ember közötti interakcióra építő módszer a legtöbb pszichiátriai betegség kezelésére alkalmas - legyenek azok depresszív kórképek, szorongásos, személyiség- és viselkedészavarok vagy szenvedélybetegségek. Hogy működik mindez az elméletben és a gyakorlatban?  Vajna Tamás, a Qubit munkatársa a lovasterápia tudományos hátterét járta körbe páratlan alapossággal.

Dragomán György: Sci-fi karácsonyra

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Egy karácsonyi céges buli megdöbbentő eseményei adják a keretet a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja, Dragomán György egyenesen a Qubitre készült sci-fijének, amelyben szerepel egy piros cipő, egy bordafűrész és egy tengeri csillag is, hogy csak a legfontosabbakat említsük. További borzalmakért forduljanak bizalommal a szerzőhöz!

Doom, Doom II, Quake: Budapesten járt a videojátékok istene, John Romero

John Romero, a Doom és a Quake atyaúristeneFotó: Qubit

„Sosem voltam egy Slash vagy egy Ozzy. Mármint oké, van egy csomó Ferrarim, de amúgy nem dohányzom, nem fogyasztok drogokat, és alkoholt is kizárólag akkor iszom, mielőtt felszállok egy gépre, mert gyűlölök repülni” – vallott meglepő őszinteséggel Bodnár Zsoltnak, a Qubit munkatársának John Romero, aki idén novemberben látogatott Budapestre.

Játsszunk programozást!

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Nézzünk körül a számítógép virtuális terében – ott, ahol mi magunk virtuális lényeket tudunk létrehozni, és ahol ezeket a lényeket rá tudjuk venni, hogy kommunikáljanak egymással és a külvilággal, vagyis velünk. Milyenek lehetnek ezek a lények, és mit tudnak csinálni? Milyen programozási nyelveken milyen darabokból tudunk összerakni egy programot, és hogyan? – tette fel a kérdést Kálmán László nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa a programozás szépségeiről, nyelvről, gépről, emberről írt sorozatában.

Mekkora eséllyel lesz egy szegény gyerekből híres feltaláló?

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Vajon hány Puskás, hány Neumann és hány Bíró van a világon, és hogyan lehetne még több? Utat talál-e, tör-e magának a tehetség? Sándor László, a Luxemburgi Egyetem oktatója szerint ami a szegény gyerekek esélyegyenlőségét illeti, lesújtó a helyzet: Amerikában a felső  százalék gyermekei között tízszer gyakoribbak a feltalálók, mint szegények között; a fehérek több mint háromszor olyan gyakran kérnek és kapnak szabadalmi oltalmat, mint a feketék, és a negyvenéves feltalálóknak csak egyhatoda nő.

A szegénység elől menekülnek a keleti megyékből az emberek

Öt év alatt csaknem 24 ezer ember vándorolt el Borsodból és Szabolcsból egy másik megyébe. Ez annyi, mint Hajdúszoboszló vagy Tata lakossága – derítette ki F. Szabó Emese, a Qubit munkatársa a KSH adataiból. Szerzőnk cikkéből az is kiderül, hogy Magyarország megyéi jóval gyorsabb ütemben néptelenednek el, mint amit a belső migrációs adatok mutatnak.

Hová tűnnek Magyarországról az orvosok?

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Egyre kevesebb az orvos Magyarországon, de a legjobbak a közhiedelemmel ellentétben nem Londonban mosogatnak, hanem az erre szakosodott fejvadász cégek révén például a skandináv országokban kötnek ki, ahol itthoni fizetésük többszöröséért, méltó körülmények között, megbecsüléstől övezve, saját szakmájukban dolgoznak tovább. Rácz Johanna, a Qubit munkatársa az északi országokban tevékenykedő pszichiátereket kérdezte a magyar és a skandináv egészségügy közötti különbségekről.

Közgázhíradó: ez történt a héten az akadémiai közgazdaságtanban

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Hálaadáskor kevesebbet beszélgetnek egymással az amerikaiak, a krumpli miatt kevesebb a háború, a szárazság virágoztatta fel a szicíliai maffiát – a földkerekség legérdekesebb, legfrissebb, legmeghökkentőbb közgazdasági tárgyú felfedezéseit gyűjti össze Prinz Dániel, a Harvard Egyetem PhD-hallgatója hetente jelentkező sorozata, a Közgázhíradó, amelyhez a Qubit grafikusa, Tóth Róbert Jónás készít ihletett illusztrációkat. 

Ész Ventura: irány a Dicsőségfal!

Illusztráció: Gáspár Merse Előd

2017-ben a Qubit legnépszerűbb és kétségtelenül legtöbb heves reakciót kiváltó sorozata az Ész Ventura feladványügyi rovat volt, ahol a szerkesztő, Gáspár Merse Előd jóvoltából heti rendszerességgel repkedtek a nehézséget jelző koponyák, és repkednek jövőre is. A legjobb, illetve legkreatívabb megoldások beküldői elnyerték méltó helyüket a Dicsőségfalon, és év végi jutalomban is részesülnek. Midnenkinek köszönjük a részvételt, és tartsák észben: koponyából sosem lehet elég!

Hopp, lett itt egy stadion, most mihez kezdjünk vele?

Groupama Aréna, BudapestFotó: Wikimedia Commons

Az utóbbi években egyre-másra épülnek a stadionok Magyarországon, de hogyan éri meg üzemeltetni ezeket a létesítményeket, és nyereségessé lehet-e tenni a működésüket, ha már egyszer felépültek? Ezt a kérdést járta körül a Sportérték, a Qubit sportgazdaságügyi tagozata, ami többek között az Üllői úti Groupama Aréna és a debreceni Nagyerdei Stadion gazdasági eredményeit vizsgálva mutatja be az egyes modellek sikerét vagy sikertelenségét.

Mi lesz a magyar szőlővel és a magyar borral, ha jön a klímaváltozás?

Fotó: Tóth Róbert Jónás

Vannak olyan radikális vélemények, amelyek szerint a globális felmelegedés hatására 2050-re Magyarország éghajlata alkalmatlanná válik a bortelmelésre. Zsoldos István a Worldclim adatbázisa alapján kiszámította és térképeken ábrázolta, hogyan változnak az elkövetekző években a bortermelő területek Európában, és arra jutott, hogy ha nem is drámai a helyzet, a dán Pinot-ra, a svéd Rizlingre vagy az ukrán Cabernet-re mindenképpen érdemes felkészülni.

Új küszöbök: csaknem félmillió szegény él Magyarországon

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A Világbank 2017-ben új szegénységi küszöböket vezetett be, és a friss számítások szerint a fejlett országnak számító Magyarországon, ahol eddig hivatalosan csak néhány tízezren számítottak szegénynek, hirtelen keletkezett 430 ezer új szegény. Ez azt jelenti, hogy a Világbank szerint nagyjából minden huszadik magyar él méltatlan körülmények között, írta Mihályi Dávid, a CEU School of Public Policy kutatója.

Miről szól a fizika?

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Térről és időről, a mikro- és a makrovilág rejtelmeiről, a parányi kvantumrészecskékről és a végeláthatatlan univerzum rejtélyeiről, mi másról? Rockenbauer Antal, a BME és az ELTE címzetes egyetemi tanára a Qubiten indított sorozatában izgalmas szellemi kalandozásokra invitálja a kedves olvasókat – tartsanak vele 2018-ban is!